108294. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázt és kokszot előállító kamrakemencék gázkitermelésének fokozására
Megjelent 1934. évi február hó 1 -én. MAGYAR KIRÁLYI '||jlj|p SZABADALM 1 BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108294. SZÁM. -•- Il/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés gázt és kokszot előállító kamrakemencék gázkitermelésének fokozására. Dr. C. Ottó & Co. G. m. b. H. cég- Bochum. A bejelentés napja 1932. évi november hó 14-ike Németországi elsőbbsége 1931. évi november hó 14-ike. A találmány eljárás és berendezés gázt és kokszot előállító oly kamrabemencék gázkitermeléséinek fokozására, amelyeknél ködszerű finomságú elosztásban juttatjuk 5 a kamratöltés izzó felületére a megbontandó gőzalaikú anyagokat. Ily anyagok, a mindenkori járulékosain előállítandó gázfajtához képest, a vízgőz, kátrány-gőzkeverók, vagy akár tiszta kátrány. Java-10 solták már, hogy a megbontandó anyagokat olykép kényszerítsük lehető hosszú útra a kamratöltésion keresztül, hogy a gázgyüjtő teret választófallal, vagy pedig az izzítandó anyagból rakott záró-15 réteggel osszuk meg és a gázigyiijtőtérnek a gázelvezető esőtől legmesszebb eső részébe vezessük be az átalakítandó anyagokat. Kitűnt azonban, hogy többnyire nem lehet nehézségek nélkül gázzáróan elkülö-20 níteni egymástól ama térrészeket, amelyek a gázgyüjtő térnek több részre osztásából keletkeznek. Ha gázmentes elzárás nem biztosítható a gázgyüjtőtér osztályai között, akkor a bevezetett megbontandó 25 anyagok egy része, a mondott térrészek közötti nyomáskülönbség folytán, a nem gázmentes választófalon, ill. rétegen keresztül, a gázigyüjtőtérnek az elvezetőcsővel összekötött részébe juthat és így csu-30 pán tökéletlenül alakul át. A találmány célja, hogy ezt a hátrányt kiküszöböljük. A találmány abból az ismeretes tényből indul ki, hogy amidőn gőzalakú anyagokat valamely fúvókán keresztül vezetünk. 35 akikor a ikitóduló gőzsugár irányában injektorszerű hatás létesül. Az új eljárási szerint már most olyként vezetjük a megbontandó anyagokat fúvókán keresztül a gázgyüjtőtérbe, hogy a fúvóka kiömlőnyílását a gázelvezető csőbe vezető irány- 40 tói elfordítjuk. Ekkor a fúvólka mögötti, vagyis a gázelvezető csőbe vivő irányba eső résaeiken, a mondott íúvókairányítás folytán, nyomáscsökkenés áll1 be. A gőzöket úgy vezetjük be, hogy a mondott nyo- 45 máscsökkenés elegendő legyen ahhoz, hogy a gázgyüjtőtérneik két osztálya közötti, fentebb említett nyomáskülönbséget legalább is kiegyenlítse. így tehát a bevezetett gőzök nem léphetnek át többé 50 szándékolatlanul a gázgyüjtőtérneik a gázelvezető csővel összekötött osztályába. A találmány egyik további tökéletesítése, hogy a gőzfúvóka in jektorhatását addig fokozzuk, mígnem az ezen a réven elő- 55 áll nyomáskülönbség még felül is múlja a két résziéi' közötti nyomáskülönbséget és a gőzgyüjtőtérnek a gőzelvezető csővel összeköttetésiben álló térrészével szemben még járulékos nyomáskülönbség kelet ke- 60 zik. Ily módon bizonyos körfolyamban tartjuk a bevezetett gőzöket, amennyiben a máris az elvezető csővel kapcsolatos térrészben levő gőz egy részét ismét visszaszívjuk az. azzal nem kapcsolatos 65 térrészbe. Kézenfekvő, hogy a 'bevezetendő gőzök útja ily módon jelentékenyen hosszabbodik és hogy messzemenő megbontást érhetünk el. A találmány további tökéletesítésével 70 következőleg egyesíthetjük a gőzbevezető berendezés az esetleg alkalmazandó választófallal. A válaszitófalként beépített lyukgatott lemezen több, a. gőzbevezetéssel kapcsolatos gőzzuhanyt rendezhetünk el, 75 amelyeik kiömlőnyílásáit azonban, az új eljárás értelmében, a gőzgyüjtőtérnek a gőzelvezető csővel összekötött osztályától
