108293. lajstromszámú szabadalom • Gázturbinacsoport

— 5 — természetesen kisebb, mint a (90) turbina bebocsátó vezetékében. A (95) turbináiból távozó gáz a (113) vezeték útján a (104) Turbinába jut, mely a (96) generátorral 5 közös tengelyre van felszerelve, mely ge­nerátort tehát két turbina hajtja. A (113) vezeték szintén tartalmaz (114) ujrahevítő készüléket, úgy hogy a (104) turbina is közelítőleg ugyanazzal a hőmérséklettel 10 dolgozik, mint a fent leírt részek. Hasonlóképen a (104) turbinából a (115) vezeték útján a (116) turbinába áramló gázt a (117) készülék segélyével hevítjük fel. A (116) turbina a (110) kompresszorral 15 van kapcsolva és az utóbbit hajtja. A (116) turbinából a gáz a (118) vezeték útján a (119) turbinába áramlik, mely az agre­gáíum utolsó középnyomású turbináját alkotja. E turbina a (120) újnahevítő ké-20 szülék révén szintén közelítőleg ugyan­olyan hőmérsékletű gázt kap, mint a többi turbina. A (119) turbina a (120a) generá­torral közös tengelyre van felszerelve, vagyis e generátort hajtja. A (119) tur-25 binából a gáz a (121) vezeték és iá két (122, 123) vezetékág útján a kisnyomású (124) illetve (125) turbinába áramlik. Ekként az utóbbi két turbina, mint kisnyomású tur­bina, egymással párhuzamosan dolgozik 30 és oly hajtóközeget kap, melyet a megelőző turbinán való átáramlása után nem he­vítünk fel. Az ezen (124) illetve (125) tur­binából távozó gázt a (126) és (127) veze­tékek útján bármily ismert szerkezetű 35 (128) regenerátorba vezetjük, ahol a gá­zokban még meglévő hőt a kompresszorok­ból jövő égési levegőnek adjuk át, mely­nek azután az agregátum turbináit kell hajtania. A (125) turbinával hajtott kis-40 nyomású (10S) turbina a (105) bebocsátó vezeték útján kap levegőt. A kisnyomású (108) kompresszor és a középnyomású (110) kompresszor között a levegőt a (109) vezeték vezeti. Végül a (111) vezeték a 45 (110) középnyomású kompresszorból a részben komprimált levegőt a nagynyo­mású (91) kompresszorba vezeti, melyből a véglegesen komprimált levegőt a (129) vezeték útján vezetjük tovább, melyen át 50 a komprimált levegő, felmelegítés végett, a (128) regenerátorba áramlik. A (128) regenerátor a (130) vezeték útján a (93) hevítőkészülékkel közeledik. A (128) re­generátor tetszőleges fajtájú lehet ós azt 65 magában véve ismert módon, más cé­lokra való lég-előmelegítő készülékekhez hasonlóan szerkesztjük. A találmány e megoldási alakjánál valamennyi turbina, (124, 125) kisnyomású turbinák kivételé­vel, a hajtóközeg azonos hőmérsékletével 60 dolgozik. Ekép mindegyik turbinában, nagyobb hóesést használunk ki, Mint az előbb leírt megoldási alakoknál, egyúttal pedig a hévítőkészülékekben a belső el­égés nagy légfölösleggel megy végbe. Ez- 65 zel meg van adva a lehetősége annak, hogy a nagy nyomások folytán a kompri­mált levegőben rejlő energiákat előnyös­sebben használjuk ki és ezzel akompresz­sziómunka alakjában fogyasztott teljesít- 70 menyhez képest nagyobb effektív telje­sítményt érhessünk el. A 9. ábra oly agregátumot szemléltet, melynél a kompresszoros csoport kettős hajtású kompresszorokból áll. Az effektív 75 teljesítményt leadó agregátumrész két generátort tartalmaz, melyek mind­egyike a fent leírt módon, egyik tengely­végén turbinákkal működik együtt. A nagynyomású (135) kompresszor két ki- 80 nyőló (136) és (99) turbinával van kap csolva. Ez esetben a (136) turbina nagy­nyomású turbina és a nagynyomású (135) kompresszortól a (137) vezeték útján oly levegőt kap, mely beáramlása előtt a 85 (138) hevítőkésziilékben felhevült. E he­vítőkészülékben a felhevítés a levegőben végbemenő belső elégetéssel megy végbe, miközben egyúttal vizet vezetünk a le­vegőmennyiségbe. Itt tehát az elégés nagy 90 légfelesleg nélkül megy végbe. Vizet azért keverünk hozzá, hogy a gázokba nagy hőmennyiséget vezethessünk anél­kül, hogy a gázok a turbinára káros, nagy hőfokot vennének fel. A fokozott 95 hőmennyiséget a víz veszi fel, mely ek­ként nagynyomású gőz alakjában áram­lik át a különböző turbinákon. A (136) turbinából a gáz a (139) vezeték útján a (99) turbinába jut, mely ekként a nagy- 100 nyomású turbina egy részének vagy kü­lön középnyomású turbinaként működő turbh'ának tekinthető. A gázok a (140) készülékben újból felhevülnek, ahol is az égési levegőt a (141) vezeték úitján a 105 nagynyomású (135) kompreszorból vezet­jük hozzá. Célszerű e (141) vezetéken át közelítőleg akkora légmennyiséget beve­zetni, amekkora az elégés fentartásához szükséges. A felhevítés itt is nagy lég- 110 fölösleg nélkül megy végbe. A (99) tur­binából a gázt a (142) vezeték útján egy további (143) hevítőkészülékbe vezetjük, melyben a felhevítés a már leírt módon, ugyancsak egy (144) vezeték útján beve- 115 zetett levegővel, még pedig a (145) közép­nyomású kompresszor és a (135) nagy­nyomású kompresszor közötti pontról

Next

/
Thumbnails
Contents