108283. lajstromszámú szabadalom • Önszorító nyél, kicserélhető tükhöz

Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLY! ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108283. SZÁM. — XVI/a. OSZTÁLY. Önszorító nyél, kicserélhető tűkhöz. Beczkóy József oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1932. évi november hó 10-ike. A találmány önszorító nyél oly tűkhöz, melyeket gyakran kell cserélni, mint pl. a petróleum-, benzin-, szesz- ós gázégők tisztítótűi, továbbá a finom műszerészet-5 ben és a textiliparban szerszámokként használt tűk. A találmány szerinti nyélnél a tű és nyél közötti összeköttetés igen erős, mindazonáltal egyetlen fogással, a nyél puszta 10 hajlítása vagy megnyomása révén, azonnal oldható. A tű a nyéllel derékszöget, hegyes vagy tompaszöget zárhat be vagy abból, a nyél meghosszabbításaként, egyenesen kinyúlhatik. 15 A találmány kiterjed továbbá oly foganatosítási alakokra is, melyeknél a tűnek a nyélhez való rögzítése még fokozva van. A találmány néhány példaképeni, foga-20 natosítási alakja a mellékelt rajzon van feltüntetve, ahol is az 1. ábra derékszögű tűelhelyezésű szorítónyelet mutat oldalról nézve, a 2. ábra pedig felülnézetben, míg a 25 3. ábra a meghajlított nyél működési módját mutatja. A 4. ábra egyenes és ferdeszögű tűálláshoz való nyél részbeni hosszmetszete, a 4a. ábra ennek fejrészlete oldalnézet-30 ben, az 5. és 6. ábra oly foganatosítási alakokat mutat, melyek nyitásához elegendő csupán az egyik szár hajlítása, míg a 7—11. ábrák a tű és nyél közötti tapa-35 dást növelő foganatosítási alakokat tüntetnek fel és pedig a 7. ábra felülnézetben, a 8. ábra részben metszve, a 9. és 10. ábra szintén részben metszve, a 11. ábra pedig végnézetben. 40 A nyelet, mint azt az 1. és 2. ábra feltünteti, két lapos (1, 2) rugó alkotja, melyek egymással alkalmas módon, pl. szegecsek vagy ponthegesztés útján vannak összekötve. A két rugószár azonban egyet- 45 len darabból is készülhet. Az összekötés helyével ellentétes végen az (1) szár kampóalakú (3) behajtással van ellátva, mely a (2) szár megfelelő (4) végére hajlik oly módon, hogy a (4) szárvég és a (3) 50 kampó közt maradó hézag a nyél hosszirányában valamivel kisebb, mint a tű átmérője. Ha a két rugószár által alkotott nyelet a 3. ábrán feltüntetett módon meghajlítjuk, akkor a (4) szárvég a (3) kam- 55 pótól kissé eltávolodik úgy, hogy a tű a hézagba helyezhető. Ha a nyelet eleresztjük, az eredeti helyzetébe igyekszik viszszatérni, miközben a tű erősen beszorul a (4) szárvég és a (3) kampó közé. A nyél, 60 felfüggesztés céljából, még a (6) lyukkal is ellátható. Az ismertetett módon a tűket oly helyzetben tudjuk a nyélben elhelyezni, hogy azok, a nyélhez képest, derékszögben vagy 65 közel derékszögben állanak. Ezzel szemben a 4. és 4a. ábra olyan foganatosítási alakot mutat, amelynél a tű a nyél hossztengelyével hegyes-, tompa- vagy egyenes szöget zárhat be. A nyelet itt is ismét két 70 (11, 12) szár alkotja, melyek közül a (11) szár egyik végén két (13a, 13b) behajtással van ellátva, amelyek a másik (12) szár végét körülveszik, mely behajtások közül példakép a (13b) a hossztengellyel párhu- 75