108262. lajstromszámú szabadalom • Eljárás plakátok, reklámtáblák előállítására
Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÍLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108262. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Eljárás plakátok, reklámtáblák előállítására. Alfano Antonino reklámvállalkozó Róma. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 14-ike. Olaszországi elsőbbsége 1931. évi szeptember hó 21-ike* Az eddig használatos tipográfiai és litográfiái eljárások plakátok vagy reklámtáblák előállítására sem műszaki, sem gazdasági szempontbői nem feleltek meg. 5 A tipográfiai technika főleg kis alakzata és többnyire csupán három színben nyomtatott tárgyak előállítására alkalmas, míg a litográfia műszaki eszközeiben hasonlóképen korlátozott, még pedig egyrészt 10 amiatt, hogy minden színben külön követ kell alkalmazni és másrészt a kövek méretei miatt. Ez a két nyomtató eljárás annyira általános alkalmazása és a hozzá alkalmazott nyomtató anyag zsíros, fényes 15 jellege oly közönséges és művészietlen benyomást kelt, hogy minden reklám célja, nevezetesen, hogy a közfigyelmet magára irányítsa, az említett sokszorosító eljárások műszaki eszközeivel már alig érhető el. 20 Ezenfelül az említett eljárások és különösen a litográfia, időrablók és ezért sem alkalmasak a reklámnak nap-nap után megújuló követelményeinek kielégítésére. A két eddig ismert sokszorosító eljárás 25 csupán néhány ezer példányszámnál gazdaságos. Plakátoknál azonban többnyire kis példányszám jön számításba és javarészt, nevezetesen nagy méretű plakátoknál csupán kevés példányt állítanak elő, ame-30 lyekhez mindkét nyomtató eljárással való sokszorosítás rendkívül célszerűtlennek bizonyul. A találmány szerint előállított plakátok az említett műszaki és gazdaságossági hát-35 rányokat teljesen kiküszöbölik. A találmány lényege abban van, hogy az egyes írás- és színélemeket, amelyekből a plakát összképe alakul, rétegesen helyezzük egymás fölé vagy pedig egymás 40 mellé és azokat tetszőleges módon papirosból vagy kartonból való alapra erősítjük (a szokásos nyomtatás vagy festés helyett) oly módon, hogy az említett elemeket szalagokból, lapokból, ívekből vagy másefélékből, a legkülönbözőbb minőségű és színű 45 anyagból vágjuk, csákozzuk ki vagy valamilyen más módon képezzük ki és ragasztjuk vagy erősítjük egymásra, miáltal a vázlatot domborműszerűen kapjuk meg. Az eljárást gyakorlatban pl. következő- 50 képen foganatosíthatjuk: Az előállítandó plakát vázlatát célszerűen vetítőkészülékkel a kívánt méretre nagyítjuk. E nagyítás után kartonból vagy bádogból az alap, továbbá a kép azon 55 egyes betűi és álapalakjai számára, amelyeknek egységes színűk vagy hatásuk van, sablonokat állítunk elő, mire minden sablont oly anyagú és színű anyagból való lapok vagy ívek kis rakására fektetjük. 60 amely a kérdéses alapalakkál visszaadandó hatásnak felel meg. Ha most a sablon körvonalait ollóval vagy késsel körülvágjuk, az anyagrakásból egyszerre annyi egyenlő, a sablonnak megfelelő da- 65 rabot vágunk ki, amennyit az anyag és a kivágásra felhasznált szerszám megenged, pl. papiros esetén 10 darabot. Miután ily módon a plakát egyes elemeinek valamennyi részét a rendélt példányszámnak 70 megfelelő mennyiségben kivágtuk, a darabokat a pl. kartonból való alapra ragasztjuk vagy valamely más módon erőiítjük, még pedig egymáson vagy egymás mellett, az elérendő benyomásnak és domborítás- 75 nak megfelelően. Nagyon nagy, falon vagy deszkákon megerősítendő plakátokat célszerűen több sávra osztunk, amikor is alapnak papirost használunk és az egyes sávokat csupán a helyszínén illesztjük 80