108260. lajstromszámú szabadalom • Járda- és útburkolat felső és vértezett alsó, öntött aszfaltrétegből

^ Megjelent 1934. évi február hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI RIRÓSJö SZABADALMI LEÍRÁS 108260. SZÁM. — VlII/i. OSZTÁLY. Járda- és útburkolat, felső és vértezett, alsó, öntött aszfaltrétegből. Zechel Ferenc ig-azgató Wien. A bejelentés napja 1932. évi október hó 5-ike. A vasbetétes aszfaltból készült, ismeretes járda- és útburkolatoknak különböző hibái vannak, melyek különösen abban nyilvá­nulnák meg, hogy a betétek húzószilárd-5 sága nem járul kellő mértékben az útbur­kolat erősbítéséhez, hogy továbbá a vas­vértezet egyes hálódarabokból áll, melyek közölt a megszakítás nélküli összefüggés hiányzik. A vasbetétek, némely esetben, 10 az útburkolat aszfalt-testében még meg­szakítást is létesítenek. E körülmények fo­lyománya, hogy repedések keletkeznek, melyeken víz hatol be, miáltal, különösen ha fagyok lépnek fel, pusztítás követke-15 zik be. A találmány a felsorolt hátrányok meg­szüntetését célozza, amit úgy tesszünk lehe­tővé, hogy a vértezetet alkotó fémpálcákat vagy huzalokat, melyeket a rájuk tapadó 20 aszfalt minden oldalról beburkol, a bur­kolótest egész hosszában és szélességében, megszakítás nélkül végigvezetjük és ez­által a betonrétegen nyugvó aszfaltréte­geknek húzószilárdságát, — mely aszfalt-25 rétegeknek hőtágulási koefficiense sokkal nagyobb és zsugorodása nagyobb mérvű, mint áz alátétrétegé — annyira fokozzuk és a hideg beálltával erősen összehúzódó, azonkívül pedig rideggé való aszfaltanyag-30 ban az igénybevételeket oly egyenletesen osztjuk el, hogy seholsem képződnek repe­dések. E körülménynél fogva egyenlete­sen igénybevett burkolatnál nincs szükség tágulási hézagokra vagyis a burkolat hé-35 zagmentesen készíthető. Bizonyos esetekben azonban szükség állhat elő, hogy tágulási hézagokról is gondoskodjunk, különösen oly helyeken, ahol az útburkolatnak egyen­lőtlenül igénybevett egységei egymással ha-40 tarosak, így pl. hidak csuklós támasztékai fölött. Minthogy a tágulási hézagok tömí­tésére való, ismeretes bádoghornyok, vala­mint a bitumennel átitatott rostanyagokból álló betétek nem elegendők a víz behatolá­sának teljes megakadályozására és mivel 45. azok a fagyok beálltával bekövetkező pusztulásokat nem gátolják meg, a talál­mány szerint, a tágulási hézagok tömíté­sére, oly tágülólemezéket alkalmazunk, me­lyek az alsó aszfaltréteg tágulási hézagait 50 teljesen lefödik és melyeknek karimái van­nak. A tágulólemez középső korcában fekvő tömítőszalag a felső aszfalt­réteg magasságának csupán egy há­nyadáig felnyúló, két korc között áll ki és 55 felső része a felső aszfaltréteg egymással szomszédos, két lemez közé ékelt. A rajzon a találmány példaképem, ki­viteli alakja látható, nevezetesen az 1. ábra az útburkolat keresztmetszete. 60> míg a 2. ábra felülnézete. Az útburkolat az (A) beton-alátétrétegen fekvő, aránylag vékony (B) aszfaltréteg­ből áll, melybe a helyes méretekre lesza- 65 bott (C) dróthálók vannak hengerelve. A dróthálók megfelelő vastagságú, puha, haj­lékony fémhuzalból, rendszerint horgany­zott vashuzalból, megfelelő szemnagysággal készülnek. A dróthálók behengerlése ak- 70-kor történik, midőn az aszfaltréteg még puha. A behengerlés után még egy vé­kony aszfaltréteg vihető fel, hogy a huza­lok teljesen beágyazódjanak. Az egyik huzalsor iránya, célszerűen, a fő húzó- 75 erők iránya azaz az aszfaltréteg hossz­iránya, míg a másik sor huzaljai a hossz­irányú huzalokra merőlegesen fekszenek. Lényeges fontossága van annak, hogy a vértezet huzaljai megszakítás nélkül men- 80

Next

/
Thumbnails
Contents