108238. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izzóelektródás elektromos világítócsövek üzeméhez

- Megjelent 1934. évi február hó 1-én. il AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108238. SZÁM. — VlI/h. OSZTÁLY. Eljárás izzóelektródás elektromos világítócsövek üzeméhez. Patent Treuhand Gesellschaft für Elektrische Glühlampen in. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1932. évi október hó 8-ika. Izzóelektródás elektromos világítócsöveknél, amelyek a nemesgázalaptöltésen kívül még a fény előállítására elegendő gőznyomású fémgőzt is tartalmaznak, az 5 a hátrány mutatkozik, hogy nyugtalanul égnek, mert a világítócsőnek a hálózati feszültség elkerülhetetlen ingadozásai okozta csekély hőmérsékletingadozásai, a töltés gőznyomásának és ezzel a fénykisu-10 gárzás rendkívül nagy ingadozásait eredményezik. így pl. 320 és 340 C° között az ily világítócsövek számára javarészt használt higany gőznyomása 375 mm-ről 555 mm-re növekszik; ennek folytán a csövön 15 a kisülés fenntartására szükséges feszültség is növekszik s így előfordulhat, hogy a hálózati feszültség már nem elegendő és a cső kialszik, különösen amikor a hálózati feszültség rendes értékét ismét el-20 érte, míg a cső hőmérséklete még nem csökkent kellő mértékben. Ezeket a hátrányokat a találmány szerint úgy kerülhetjük el, hogy a fémgőz nyomását tartósan legalább 5%-kal a fém-25 gőznek a csőhőmérsékletnek megfelelő telítési nyomása alatt tartjuk. Ezt a legegyszerűbben úgy érhetjük el, hogy a csőbe az elgőzölgő fémnek csupán oly mennyiségét visszük be, amely a csőnek, 30 illetve a cső üvegének üzemi hőmérséklete elérése előtt maradéktalanul elgőzölög. Azonban nagyobb fémmennyiséget is alkalmazhatunk, ha azt az üzemi hőmérsékletet el nem érő hőmérsékleten tart-35 juk. Ezt elérhetjük pl. a fémmennyiségnek a csőtartály toldatában való elrendezésével, amelyet külön hűtünk vagy melynél a cső belsejével való hőkicserélését megakadályozzuk. Az eddigi telített gőznyomású csövek- 40 kel ellentétben, a találmány szerinti csövek a feszültségingadozásokkal szembeni leírt kedvezőtlen érzékenységet nem mutatják. Ennek oka abban rejlik, hogy az ilyen csöveknek a telítetlen gőz jelenléte 45 folytán a feszültségnek úgy lassú, mint gyors változásánál negatív karakterisztikájuk van, s így a hálózatnak véletlen feszültségnövekedésénél és adott előtétellenállás mellett az áramerősség növek- 50 szik és emellett a csövön magán a feszültségesés csökken. Ennek következménye azonban a feszültségingadozások révén különben okozott fényingadozások kiegyenlítése. Ugyanebből az okból a gőz- 55 nyomásnak a különben a külső hőmérsékletbefolyások révéin előidézett ingadozásai az új világítócsőnél nem alakulhatnak át észlelhető fény- és feszültségingadozásokká. (jo A telítetlen gőzzel működtetett új világítócső különös előnye, hogy a minden cső számára legelőnyösebb gazdaságossági körzetet már lényegeesen alacsonyabb üzemi gőznyomások bekapcsolásánál ér- 65 hetjük el, amint ezt két csőnek alábbi Összehasonlításából láthatjuk. így pl- az eddig használatos, izzóelektródás világítócsövek egyike, amely 25 cm. hosszú és 15 mm. átmérőjű fény- 70 oszlop esetén 1 mm. higanynyomású nemesgázzal van töltve, higanynak fenéktest gyanánt való jelenlétében 3 amper terhelésén és 210 Volt csőfeszültségen 60