108218. lajstromszámú szabadalom • Ködfényű erősítőcső

Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^

^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108318. SZÁM. — VH/d. OSZTÁLY. Ködfényű erősítőcső. Seibt Georgr dr. gyáros Berlin-Schöneberg. A bejelentés napja 1931. évi április hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1930. évi május hó 21-ike. A gázokban lefolyó kisülések technikájában ismeretes, hogy ködfényű kisüléskor csökkenthető a katódos potenciáiesés, ha a katódot ágy alakítjuk ki, hogy an-5 nak több oly felületrésze, melyekből kisülés indul ki, egymással szemben feküdjék. Egyszerű példa erre az, amikor két lemezt néhány milliméter távolságra egymással szembeállítunk. Az ily kialakítású 10 katódot a továbbiakban üreges katódnak fogjuk nevezni. Ily esetben a fő kisütőáram nem a kívül fekvő felületrészekből indul ki, hanem lényegileg csak az egymással szemben fekvő felületekről. Ennek 15 fizikai magyarázata az, hogy a pozitiv töltésű ionok jelenléte folytán a katódon kialakulni törekvő térbeli töltéseket az üreges katód többi felületrészéről kiinduló elektronok szétszórják. 20 A találmány az üreges katód ezen hatásának felhasználására vonatkozik ködfényű erősítők esetére. A találmány pl. a 105.159. és 106.829. 1. sz. magyar szabadalmakban leírt ködfényű erősítőcsövek-25 kel kapcsolatban alkalmazható. Az eziekben ismertetett erősítőesövek hatása ilyen kapcsolattal erősen fokozódik, mert a katódos potenciálesés leszállításával az erősí tőáram részére nagyobb elektronhozam 30 válik lehetővé s így a cső erősítő hatása növelhető. A rajz a találmányt néhány kiviteli példán ismerteti Az 1. ábra az üreges katód maga, amely 35 lemezből készült (z) henger. Ennek hosszirányú (1) nyilasán léphet ki a kisülés és mehet át a megfelelő elektródra. Az (1) nyílás szélessége különböző lehet; lehet igen keskeny vagy pedig oly széles is, 40 hogy például a hengerköpeny felületének felét is kiteheti. Nagyobb stabilitás elérésére ajánlatos a katód mindkét végén (dl) ós í(d2) lezáró lemezeket alkalmazni (2. ábra), amelyek fémből, de szigetelőanyagból is lehetnek. Ajánlatos továbbá, 45 hogy az (1) hosszirányú nyílás ne érjen egészem a hengerélekig, hanem amint ez a 2. ábrán látható, ezekhez egészen közel végződjók. A katód mechanikai stabilitása ezzel ínég inkább biztosítható. 50 A 3. ábrán ugyancsak kiviteli példaképen az üreges katódnak ködfényű erősítőicsővel kapcsolatos alkalmazása látható. A — metszetben feltüntetett — elrendezés olyan, hogy az (a2) erősítő anód 55 koncentrikus elektród arendszer tengelyében van. Az anódot például a hengeralakú (s) vezérlő elektród veszi körül. Ezt ismét koncentrikusan, az (al) kisütő anód veszi körül, mely előnyösein henger és amelyből 60 hosszirányú sávok vannak kivágva, úgyhogy a ködfény-térből származó elektronok az így támadt réseken át a tulajdonképpeni erősítő térbe beszívhatok. Eltérőleg az eddigi elrendezésektől a kisütő g5 (k—k) katódrészek nem a kisütő anód teli részei mögött kialakított egyes sávok, vagy drótok, hanem különálló, néhány (pl. 3) milliméter átmérőjű kis, üreges hengerek. Hosszúk a többi elektródéval 70 egyező, vagyis több centiméter. A ködfényű erősítőcsövekre vonatkozó egyéb szabadalmaimban (pl. 105.159. magyar szab.) védett kisütőanód-árnyékolás céljából az üreges katód egyes részei célszerűen úgy 75 méretezhetek és úgy rendezhetők el, hogy teljesen árnyékoltak legyenek. De nyilván az sem volna veszélyes, ha e,gyenesvonalú itt vezetne az egyes katódrészek külső falaitól az erősítő elektródokig, azaz a ve- SO