108212. lajstromszámú szabadalom • Brikettgyártó berendezés
\ \ Megjelent 19: 14. évi február h1 , 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 108212. SZÁM. — IL/a. OSZTÁLY. Brikettgyártó berendezés. Buűapestviüéki Kőszénbánya r. t. Budapest. A bejelentés napja 1932. évi március hó 1-je. Brikett gyártására az eddigi gyakorlat szerint különböző rendszerű sajtókat használnak, amelyek a brikettezendő anyag egy bizonyos mennyiségét pofák 5 között annyira összesajtolják, hogy az abban lévő természetes vagy mesterséges kötőanyag segítségével szilárd termék keletkezzék. Az ismert sajtók egy részének szer-10 száma két egymáson legördülő hengeralakú testbe mart odorokból áll. Az anyag a két egymáshoz nagyon közel elhelyezett henger felett bocsáttatik be, kitölti az odorokat és a hengerek közötti hézagot 15 vagy teljesen vagy rendszerint egy szabályozónyelv beállítása szerint csak részben. A hengerek az egymáson legördülő mozgás közben a henger és az anyag közötti súrlódás következtében behúzzák az 20 anyagot és azt összesajtolják. Ilyen módon a hengerpár alatt egy összesajtolt vékony lemez távozik, amelyből kétoldalt az odoroknak megfelelően kidudorodnak a brikettek. A vékony le-25 mez összetörik és a törmelék egy rostán vagy perforált szalagon keresztül leesik, miközben a készen sajtolt brikett továbbíttatik. A tapasztalat azt mutatta, hogy az 30 egyes brikettek között lévő vékony lemez ösí-zesajtolásához szükséges erő nagy, gyakran nagyobb, mint a brikett sajtolására hasznosított erő. Az erő lényegesen növekszik akkor, ha a hengertávolság ki-35 csiny, amikor tehát ez a lemez nagyon vékonyra van sajtolva, ami viszont kívánatos ahhoz, hogy a brikettek szegélyén ne legyen széles törésfelület. Természetesen kívánatos olyan alakú 40 briketteket sajtolni, amely alaknál a brikettek között lévő hézag, ahol az említett lemez keletkezhetik, kicsiny. Ebből a szempontból egy olyan megoldás a legideálisabb, amelynél a brikettodorok között csak vágóélek vannak. 45 Ez a találmány ennek a ténynek a felismerésén alapszik. Tekintettel arra, hogy hengeres brikettsajtóknál az anyagnak az odorokból való könnyű eltávolítását biztosítani kell, csak 50 olyan brikettalak jöhet szóba, amely a széle felé keskenyedik. Ilyen széle felé keskenyedő brikettalaknak megfelelő odor azonban nem marható ki a sajtó hengerfelületén úgy, hogy az 55. odorok között csak élek maradjanak. Az a feltétel, hogy az egyenlő odorok között élek maradjanak, automatikusan azt a kívánságot is jelenti, hogy egyenesvonalú élek maradjanak. Maróval, tehát go forgásfelületen dolgozó szerszámmal hengerből olyan minden irányba, a henger külső felületével a szélén szöget alkotó idomot nem lehet kimarni, amelynek mind a négy oldala egyenes vonalú. g^ A találmány szerint a kérdéses feladat megoldására az odorok hengerfelületen helyezkednek el egymás mellett, egymástól 1—1 éllel elválasztva. A brikett olyan alakú, hogy azt két hengerfelület és négy 79, kúpfelület határolja. A csatolt 1—4. számü ábrán fel van tüntetve (1) alatt az odor. A sajtolóhenger (2) gyűrűkből összerakott elemei előzetesen hengeralakú maróval átmarattak, miközben (3) két 75. kúppal határolt elemek helyére távolságbiztosító gyűrűk voltak beiktatva. Majd a (3) megesztergált kettőskúpok helyeztettek el véglegesen és a gyűrűkből álló egész rendszer (4) csavarokkal úgy össze- 80
