108194. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyékony tüzelőanyag elégetésére

Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JffigflL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108194. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés folyékony tüzelőanyag elégetésére. Naamlooze Vennootschap de Bataafsche Petroleum Maatschappij cég Haag. A bejelentés napja 1932. évi október hó 11-ike. A találmány cseppfolyós tüzelőanyaggal táplált tüzelés, pl. központi fűtőberende­zésekhez, melynek főcélja olaj korommen­teis elégetésének egyszerű módon és arány-5 lag kis mennyiségekben való lehetővé tétele. Az olajnak a központi fűtőberendezések kazánjaiban való elégetése eddigelé ren­desen a tüzelőanyagnak elpoirlasztása xit-10 ján történt, mesterséges huzat felhaszná­lásával, ami meglehetősesn bonyolult és költséges berendezést igényelt. A berende­zést a szükséges szabályozó szerkezetek még bonyolultabbá tették. 15 Annál az ismert módszernél, melynél az olajat kis felületen .kiteregetik, vagy arra rácsepeg te tik és az olaj fölött égési leve­gőt vezetnek el, az olaj nem ég el korom­mentesen, ha a levegőt nem melegítik elő 20 nagy mértékben. Ez előmelegítés folytán, ha az léghevítők útján történik, a beren­dezés lényegesen megdrágul és bonyolulttá válik. Ha a levegő nincs kellőképpen elő­melegítve, akkor koromképződés lép fel. 25 A magas hőmérséklet tehát lényeges kel­léke a korommentes elégetésnek. Egy má­sik tényező, a levegő oxigéntartalma, sok­kal kevésbé bizonyult fontosnak a, hőmér­sékletnél. A találmány, e felismerés hasz-30 nosításával, a levegőt egyszerűen az, igen forró égési gázok egy részével való keve­rése útján hevíti. Azt találtuk, hogy a ke­veréknek aránylag csekély oxigéntar­talma nem aggályos és hogy az olaj el-35 bontása és részbeni elégetése koromkép­ződés nélkül megy végbe. A teljes elége­téshez szükséges oxigént, szükség esetén, szekunder levegő bevezetésével pótol­hatjuk. 40 Bizonyos olajoknál a krakkolás meggát­lása szempontjából fontos, hogy az olaj csak oxigén jelenlétében érje el a magas hőmérsékletet. Ez esetben az a törekvés, hogy annak a felületnek hőmérséklete, amelyen az olajat kiteregetik, ne legyen 45 túl nagy; ez okból ezt a felületet, pl. az égési levegővel hűteni is kell. Más esetek­ben viszont előnyös lehet, hogy annak ,a felületnek hőmérséklete, amelyre az, ola­jat kiteregetik, minél nagyobb legyen. 50 A belépő légárammal keverendő égési gázok egy részét az uralkodó nagy hőmér­séklet folytán, ventilátorral, vagy más efféle mechanikai szerkezettel egyáltalá­ban nem, vagy osak nehézségek árán le- 55 betne visszavezetni. Erre a célra az égési levegő előidézte injektorhatás hasznosít­ható; az égési gázok bevezetésének igen egyszerű módja az, hogy .a gázok áram­lási irányát egy gyakorlatilag mindenütt 60 egyforma nyomású térben megfordítjuk és ilymódon hasznosítjuk a gázok kineti­kai energiáját. A találmány szerinti eljárás és az annak kivitelére való berendezés részleteit a:z 65 alábbi leírás ismerteti a mellékelt rajz nyomán. Az 1., 2. és 3. ábrák metszetben oly be­rendezéseket szemléltetnek, amelyek a ta­lálmány szerinti elvet különböző módon 70 foganatosítják. Az 1. ábra szerinti berendezésnél (1) az égési tér, amelybe a (3) tartályból ,a sza­bályozó szelepes (2) csövön át vezetjük be az olajat. Az olaj csepp,enkint hull le, ami- 75 kor is levegőnek és égési gázoknak a (7) szájcsőből kilépő elegyével érintkezésbe kerül. A levegőt a (15) ventilátor táplálja be a (4) csövön át. (5)-nél injektor kelet­kezik, melynek (6) szívócsöve az (1) égési 8C

Next

/
Thumbnails
Contents