108191. lajstromszámú szabadalom • Egyoldalt edzett páncéllemez
Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108191. SZÁM. Xll/e. OSZTÁLY. Egyoldalt edzett páncéllemez. Fried Krupp A. G. cég Essen. A bejelentés napja 1932. évi május hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi janius hó 27-ike. A találmány egyoldalt edzett acélpáncéllemez, amelynél az ötvözetkomponensek úgy vannak megválasztva, hogy a melegítésnél az alsó átalakulási pont (Aci pont) 5 aránylag magasan van és az alsó és felső átalakulási pont (Aci—Ac3 ) közötti hőmérsékletintervallum kicsiny. Egy ilyen páncéllemez pl. oly acélötvözethői áll, amely kb. 0'2—0'65 % szenet, 0"5—4 % nikkelt, 10 2 0—4'5 % krómot és 0'2—1'5 % molibdént tartalmaz, mimellett a molibdéntartalom, egészen vagy részben, 1'5—3-szoros wolframtartalommal helyettesíthető. Páncéllemezek előállítására eddig alkal-15 mázott acélötvözetek kb. 0'25—0'35 % szenet, 3—5 % nikkelt, 1—1'8 % krómot tartalmaztak. A hőkezelés megkönnyítése céljából ezekhez az acélötvözetekhez némelykor molibdént vagy wolframot vagy mind-20 két fémet is hozzáadták. Beható kísérletekből kitűnt, hogy a páncéllemezek szívóssága és az őket érő lövedékekkel ' szemben való ellenállóképessége rendkívül növelhető, ha a nikkeltartalmat 25 legfeljebb 4 %-ban szabjuk meg és egyidejűleg a króm tartalmat kb. 2—4'5 %-ra emeljük. A nikkeltartalmat célszerűen a páncéllemez vastagsága szerint szabjuk meg; különösen előnyösnek bizonyult a 30 nikkeltartalmat a legvastagabb lemezeknél sem kb. 3 %-nál többre venni; kisebbedő vastagsággal a nikkeltartalom anynyira csökkenthető, hogy vékony lemezeknél már csak kb. 0'5 %. A találmány sze-35 rinti páncéllemez előnye, hogy az, miután az egész lemezt edzéssel és megeresztéssel a legnagyobb szívósságú állapotba hoztuk, cementálás nélkül egyoldalt edzhető, anélkül, hogy a nem-edzett oldal a lemez bevá-40 lásához szükséges elég vastag rétegben szívósságát elveszítené. Az eddig ismeretes páncéllemezeknél ez a következő okokból nem lehetséges: Az (Aci) pont, amelynél az átalakulás a páncéllemez hevítésénél kezdődik, azoknál az acéloknál, ame- 45 lyekből az eddig ismeretes páncéllemezek vannak, 650 és 700° között van. Ezzel szemben ,a gyakorlatilag szükséges edzési hőmérséklet kb. 850°, tehát csaknem 200°-kal magasabb. Már most vékony lemezeknél 50 gyakorlatilag nem lehetséges a lemezt egyoldali hevítéssel az egyik oldalon 850° hőmérsékletre melegíteni és a nem hevített oldalon a hőmérsékletet elég mély rétegben az (Aci) pont alatt, azaz kb. 200°-kai 55 alacsonyabban tartani. Vastagabb lemezeknél ilyen hevítés ugyan lehetséges lenne, azonban egy vastag réteg lenne, amelynek hőmérséklete (Aci) és (Ac.i) között van és amely ezért a hirtelen lehűtés 60 után a szívósságát elveszítette, viszont csak elégtelen keménységet vett fel. Máskép viselkednek a találmány szerinti páncéllemezek. Ezeknél a krómtartalomnak a növelésével és a nikkeltartalomnak a csök- 65 kentésével nemcsak az (Aci) pontot emeljük, hanem az (Aci) pont és az edzési hőmérséklet közötti távolságot, amely hőmérséklet az (Acs) pont fölött van, kisebbítjük. Ugyanilyen értelemben hat a szén- 70 tartalomnak a növelése is. Az (Aci) pont és az edzési hőmérséklet közötti ez a kis távolság, a krómacélok könnyű edzhetőségével kapcsolatban lehetővé teszi a találmány szerinti páncéllemezeket oly hőmér- 75 sékleten edzeni, amely kb, 50—100°-kal a kb. 770—800°-nál lévő (Aci) pontjuk fölött van. Kb. 50—100°-nyi hőmérsékletesést azonban aránylag vékony páncéllemezeknél is el lehet érni, úgy, hogy lehetséges a 80
