108183. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kreppelt szövetek gyártására cellúlózacetátfonalak felhasználásával

Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jHHflL SZABADALMI IURÓSÁO SZABADALMI LEÍRÁS 108183. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás kreppelt szövetek gyártására cellulózacetátfonalak felhasználásával. Clemen^on CLiude mérnök Caluire, Clemen^on Yictor Claude mérnök és özv. Schmit Pierrené szül. Clemen^on Suzanne Merzieux. A bejelentés napja 1932. évi március hó 9-ike. Franciaországi elsőbbsége 1931. évi március hó 16-ika. A találmány krepp-szövetek gyártására alkalmas cellulózacetátfonalak gyártására vonatkozik. A kreppelt szöveteket túlsodrott fona-5 lak alkalmazásával készítik, melyek a fonal anyaga és titere szerint méterenként I kb. 2000—3000 sodratúak. Az ilyen túlsodl rott fonalakat rendszerint természetes | vagy mesterséges módon ragasztják vagy llO enyvezik, oly célból, hogy a ragasztóanyag I a túlsodrástól a szövés befejeztéig terjedő I műveletek közben a fonal visszasodródá-I sát meggátolja. Az ilyen módon túlsodrott I fonalakat lánc, vetülék, vagy mindkettő •5 gyanánt alkalmazzák. A túlsodrott fona• lakkal készült szövetet olyan mosásnak ve" tik alá, amely kioldja a sodratot rögzítő enyvet vagy ragasztószert. E mosás közben a szövet a túlsodrott fonalak irányá-20 ban összeugrik, mert a fürdőben a túlsodrott szálak rostjai felduzzadnak. Megszáradás után a szövet krepp-jellegű lesz. A krepp-jelleg létesítéséhez a fonalak természete szerint megszabott sodrat szük-25 séges. Megállapítottuk, hogy kreppszövet létesítésére acetilcellulózfonalak használata esetén ezeket a fonalakat jobban kell túlsodorni, mintha viszkóz fonalakat alkalmazunk. így pl. jó krepphatás biztosí-80 tására 100 denier titerű viszkóz szálnak méterenként 2200 sodratot kell adni, míg ugyanilyen titerű cellulózacetátszálnak méterenként 2900—3000 sodratot kell adni, ha ugyanolyan krepphatást akarunk el-85 érni. Ha azonban cellulózacetátfonalat ilyen erősen akarunk sodorni, a következő nehézségek merülnek fel: 1. Sok elemi szál, és gyakran az egész fonál elszakad. 40 2. Kis hurok-görcsök keletkeznek, különösen olyan helyeken, ahol a sodróhatás nem pontosan a szál tengelye, hanem más tengely körül lép fel. 3. A szál szakítási szilárdsága lényege- 45 sen csökken (az eredeti érték harmadrészére, sőt ez alá is). 4. A szakítási nyúlás ugyancsak lényegesen csökken. Ilyen sajátságú szálat nem lehetne fel- 50 dolgozni, még ha el is tekintünk attól, hogy ekkora túlsodrás alkalmazásakor az acetilcellulózszál állandó nyúlást is szenved, s ennek folytán a szövetben nem tudja tökéletesen a krepphatást előidézni. 100 55 denier titerű acetilcellulózszálat méterenként legfeljebb kb. 2000—2200 sodrattal láthatunk el, ami a krepphatás előidézésére nem elégséges. Megkísérelték a krepphatás előidézését fiO akként, hogy a kész szövetet duzzasztó folyadékok hatásának vetették alá. Ilyenkor azonban inkább olyan összehúzódások léptek fel, mint a pamutszövetek mercerizálásakor, nem pedig mint a selyem kreppe- 65 lésekor. Ha pl. a szövetben a lánc nem túlsodrott cellulózacetátszál, ez jobban húzódik össze a fürdőben mint a vetülék, ennek folytán a szövetet összeszorítja s a kreppelés kifejlődését meggátolja. 70