108178. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sütemények és tésztafélék készítéséhez való lisztek javítására

Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1081.78. SZÁM. — X/j. OSZTÁLY. Eljárás sütemények és tésztafélék készítéséhez való lisztek javítására. „Tres" Gyógyszer-Vegyészeti Ipari és Kereskedelmi R. T. cég Budapest. A bejelentés napja 1931. évi augusztus hó 31-ike. Ismeretes, hogy a különböző gabonalisztek egyike sem éri el a búzalisztet abban a tulajdonságában, hogy rugalmas, nyújtható, szívóis tésztát ad. A tudomány 5 mai állása szerint a búzaliszt ezen különleges tulajdonságát a benne foglalt különleges fehérjeanyagoknak (sikérproteinok) köszöni. A sikérproteinok egy bizonyos arányban kell hogy együtthassa-10 nak. hogy a vízzel gyúrt tésztából a tulajdonképpeni sikér képződhessék. A rozsliszt, amelyből sikér ú. n. sikérproteintartalma ellenére sem mosható ki — ami a tésztajképzés szempontjából különben 15 nem is fontos —, mégis alkalmas jól feldolgozható tészta készítésére, míg más lisztekre ez nem áll. Abból a célból, hogy megkülönböztessük a tészitaképző-kópességet a tulajdonképpeni sikériképzéstől, a 20 következőkben a búzában és kisebb mértékben a rozsban és más gabonafajtákban található fehérjéket, melyek duzzadás! képességük folytán a tészták rugalmasságát okozzák, „tésztaképző" protei-25 noknak vagy anyagoknak fogjuk nevezni. A találmány szerinti eljárás célja a lisztek megjavítása, különösképpen homogén, plasztikus tészta szolgáltatása iránti képességük, továbbá mindazon tu-30 lajdonságuk tekintetében, melyek a „siithetőség" fogalma alatt foglalhatók össze. Ezt a feljavítást a találmány szerint úgy érjük el, hogy a lisztek tésztaképző anyagait a Ceratonia siliqua vagy ezzel 35 rokon, a caesalpiniaceák vagy mimosaeeált családjához tartozó növények hemiaellulózban gazdag magvainak őrleményével vagy ezen magvak különválasztott, hemicellulózában dús részeinek őrleményeivel vagy a magvak vagy mag- 40 részek kivonataival kiegészítjük, vagy a hiányzó tésztaképző anyagokat ilyenek hozzákeverésével pótoljuk. Alkalmas magvakként különösképpen olyanok jönnek tekintetbe, melyek az en- 45 dospermiumban tömör masszaként a bexozánok (mannánoik és galáktánok) csoportjába tartozó hemicellulózókat tartalmaznak. Ezek közé sorolható a Ceratonia siliqua, a Gleditsehia triacanthos, to- 50 vábbá a Oercis-fajták (Cereis siliquastrum, Cercis canadensis, Cereis chinensis), Gymnocladus canadensis, a Cassiafajták és a hüvelyesek családjában a mimozaceák és caesalpiniaceák alcsoport- 55 jába tartozó más növények. Mindezen növények magvai emberi és állati táplálkozásra alkalmasak. Az endospermiumban található nagymennyiségű hemicellulózon kívül (melyet gumianyag vagy qq tartalékcellulóz névvel is jelölnek) ezen magvak némelyike a csiraanyagban bőségesen tartalmaz tésztaképző proteinokat. A találmány a tésztaképző-képesség 05 belső okainak alapvető megismerésén alapszik. Legfontosabb az a megállapítás, hogy nemcsak a sikérproteinok, hanem a búzának a hemicellulózok csoportjába tartozó gumianyagai is, amelyeket eddig 79 ebben a tekintetben figyelemre nem méltattak, a tésztaképzésben fontos szerepet játszanak. Ha a búzaliszt különválasztott alkotórészeit, a keményítőt, sikérproteinokat és egyéb fehérjeanyagokat, sókat, 75 stb. a legjobb lisztfajtáknak megfelelő természetes arányban összekeverjük, anélkül azonban, hogy a gumianyagokait