108177. lajstromszámú szabadalom • Készülék képek összeállítására távolbalátó felvevőkhöz

Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108177. SZÁM. — VlI/j. OSZTÁLY. Készülék képek összeállítására távolbalátó felvevőkhöz. Süddeutsclie Telefon-Apparate-Kabel- und Drahtwerke A. G. cég Nürnberg-. A bejelentés napja 1932. évi augusztus hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi augusztus hó 5-ike. Ismeretesek már berendezések képek összeállítására, amelyeknél a képek összeállítása forgástengely mentén egyenlő szögben, eltoltan elrendezett tükörlamellák 5 útján a forgástengellyel párhuzamos, vonalalakú fényforrással összeköttetésben) történik, amikor is mindegyik képsorhoz egy tükör tartozik, A tükröket egyenletesen osztjuk el a 360 -os szögtérben vagy 10 egész számú többszörösében. A forgó tiikörrendszeren át, amelynek tükörcsavar elnevezése honosodott meg", a vonalalakú fényforrást felületenként látjuk. A mozgatott tükörcsavarnak tehát ugyanazon 15 optikai tulajdonságokkal kell birnia, mint a hengerlencsének, ill. a homorú hengertükörnek. Ez a kísérleteknél abban jelentkezik, hogy el nem torzított távolbalátó képek számára a megvilágítási és megfi-20 gyelési távolság és a tükörcsavar méretei közt egyértelmű vonatkozás mutaitkozik. A találmány feladata már most, hogy a távolbalátó küldője által rögzített képnek meghatározott formátumához és a 25 kedvező megfigyelési, ill. megvilágítási távolsághoz, a tükörcsavar oly méreteit találja meg, amely torzítatlan képet nyújt. A találmány szerinti megoldást a rajz 30 kapcsán ismertetjük, amelyben (Si, S2, S>) a tiükörlaimella három állását mutatja. Ha (a)-val jelezzük az 1. ábrában a megfigyelési távolságot, amelyet az egyszerűsített levezetés kedvéért a fényforrásitávolság • 35 gal egyenlőnek vesszük, akkor a két (Si, S2

) tükörállások a két legszélső állás, amelyekben az (L) fényforrás fénye még az (A) megfigyelő szemébe juthat és ha a szöget, amelyben a kép a megfigyelő számára megjelenik a-val jelöljük, akkor az 40 egyenlő azzal a szöggel, amelyet az (Si) és (S2

) tükörállások egymással bezárnak. A derégszögű háromszögekből minden további nélkül leolvasható az a vonatkozás, b a , . . hogy g-: a = sín Minthogy a kicsiny, 45 sín " helyett ~ vehető, úgyhogy — = «. Ha £ a már most egy z-soros képet kell a tükörcsavarnak felépítenie, akkor z számú tükörlaimellával kell ellátva lennie. Egy képsornak felépítése tehát a csavarnak 50 2 7T — értékű szögnyi elfordulása közben törz ténik. A megfigyelési távolság, képszélesség és sorszám közt vonatkozásként a következő egyenletet kapjuk: b , 2^.a _ = — vagy pedig b =—— 55 <M ít <6 Ebből a következő tanúság adódik: A tükörszélességnek torzítatlan kép számára a megfigyelési távolság 2 "-szeresével kell egyenlőnek lennie, osztva a sorok számával. Ha pl. távolbalátókép készítendő 60 100X84 formátumban (84) sorral és 1.2 m megfigyelési távolsággal, akkor a számítás b = ——5" = 9 cm tükörszélességet, 7.56 7.50 cm tükörmagasságot és cm — 0.09 cm lamellamagasságot ad. Csak a fenti 65 tükörméretekkel torzítatlan a kép. Ha a tükörméreteket nagyobbra választjuk, akkor több kép jelenik meg egymás mellett, az egyes képek tehát keskenyebbek. Túl kicsiny tükörcsavarnál a kép az eredeti- 70 hez képest szélesebb. A levezetés arra az