108174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemcsézett nem porzó mésznitrogén előállítására

Megjelent 1934. évi február hó 1-én. j MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BLRÓSÁ6 SZABADALMI LEIRAS 108174. SZÁM. — X/h. (IVh/1.) OSZTÁLY. Eljárás szemcsézett, nem porzó mésznitrogén előállítására. Aktien-Gesellscliaft fiir Stickstoffdüuger Kuapsack. A bejelentés napja 1932. évi június hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi augusztus hó 15-ike. A mésznitrogénnek nagybani előállítására majdnem általánosan alkalmazott módszer abból áll, hogy a nagyon finomra őrlött karbidot nagyobb tartályban lazán 5 felrétegezve vagy külső hevítéssel vagy belső iniciális gyújtással nitrogénatmoszíerában hozzuk reakcióba. Az ilymódon a karbid és nitrogén között megindított erősen exotermikns reakció a gyújtás 10 után minden további nélkül feltartóztathatlanul és szabályozhatatlanul terjed az egész masszán át. A reakciónak mind rohamosabbá váló lefolyása és az emellett fejlesztett igen nagy hőmennyiség foly-15 tán a massza hőmérséklete mindinkább növekszik, miáltal a magas hőmérséklet folytán hamarosan szívós masszává alakul, amely lehűlésnél kőkemény tömbbé merevedik. 20 A mésznitrogén előállításának ily módját tehát egyrészt gyors, többé nem szabályozható lefolyása, továbbá a masszának ezáltal okozott szívóssá válása és összesülése és későbbi, kemény tömbbé 25 merevedése jellemzi. Ezt a kemény tömböt erőművi úton igen költséges eljárással kell ismét felaprózni, hogy a mésznitrogén abba a finoman elosztott alakba kerüljön, amely szükséges ahhoz, hogy leg-30 fonto'sabb használati céljának, nevezetesen mesterséges trágyázószerként való felhasználásának megfeleljen. Azt találtuk már most, hogy mésznitrogént finoman elosztott alakjában úgy ál-35 líthatunk elő, hogy nitrogént közvetlenül oly kalciumkarbiddal hozunk reakcióba, amelyet szemcsés alakba hoztunk és melyet adott esetben nem túlságosan nagy százalékos mennyiségű, porfinomságú kal-40 ciumkarbiddal kevertünk, a kalciumkar-45 liidot állandó mozgásban tartjuk ós az azotálást kezdetben lehetőleg alacsony hőmérsékleten lassan indítjuk meg és azután lassanként olymódon fokozzuk a szükséges végső hőmérsékletig, hogy az azotálandó anyagnak a túlságosan magas fejlesztett hőmennyiségére visszavezethető összesülését minden hőmérsékleten megakadályozzuk. Ennél az eljárásnál is előnyös, ha az azotálandó anyaghoz olyan 50 katalizátorokat keverünk hozzá, amelyek a kalciumkarbid azotálását kedvezően befolyásolják. A találmány szerinti eljárásnál az azotálási folyamatot igen nagy termelési hányad mellett termikusan telje- 55 sen uralhatjuk és ezáltal lefolyását bármilyen kívánt módon mérsékelhetjük. A kalciumkarbid eljárásunknál már nem válik szívós masszává és a kapott mósznitrogén ennek folytán az azotálási folya- 60 mat teljes befejezéséig ugyanolyan finom elosztásban marad, amilyenben a kalciumkarbidot az azotálóberendezésbe adagoltuk. Az új eljárás szempontjából tehát három tényező lényeges, nevezetesen a kalciumkarbid elosztási alakja, annak állandó mozgatása és az azotálási hőmérsékletnek hűtéssel, illetve hőbevezetéssel való állandó ellenőrzése. Az azotálóberendezésbe adagolt kalciumkarbid szemcsenagyságú elég tág határok között mozoghat, pl. 0.3 és 4 mm saemcseátmérő között, azonban e határokhoz sincs kötve, ha nem követelünk meg feltétlenül maradéktalan 75 átazotálást. A példaképpen említett alsó határ, azaz 0.3 mm átmérő alá túlságosan menni nem ajánlatos, mert növekvő szemosefinomsággal a kalciumkarbid és a nitrogén közötti reakció sebessége mind- 80 65 70