108172. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd és cseppfolyós tüzelőanyagok desztillálására

' Megjelent 1934. évi február hó 1-én, MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108172. SZÁM. — IVlll. OSZTÁLY. Eljárás szilárd és cseppfolyós tüzelőanyagok deaztillálására. Physical Chemistry Research Co. Wilmington. & bejelentés napja 1932. évi julius hó 29-ike. Belgiumi elsőbbsége 1931. évi július hó 29-ike. A találmány eljárás szilárd és cseppfolyós tüzelőanyagok, mint kőszén, lignit, tőzeg, stb., természetes szénhidrogének, mint bitumenes palák, kőolajok stb., vala, mint azok származékainak, naftoloknak, krezoloknak, fenoloknak, stb. desztillálására. A találmány célja különösen az, hogy az említett anyagokat az eddiginél jobban 10 használjuk ki, továbbá, Ihogy belőlük az olykor nem kívánatos elemeket, mint krezolokat, naftolokat, kénes származékokat stb. kiküszöböljük és hogy általában a desztillálás hozadékát mind minőségben, 15 mind mennyiségben javítsuk. A találmány lényege, hogy a kérdéses anyagokat oly anyagok jelenlétében desztilláljuk, mint amilyenek a zsírsavak, különösen alkálisóik és földalkálisóik alak-20 jában, vagy oly keverékek jelenlétében, amelyek alkalmasak arra, hogy a fentnevezett savakat és sókat szolgáltassák, amikor is ezek az anyagok alkalmasak arra, hogy megfelelő hőmérsékleti, nyomási és időtartambeli feltételek mellett, cserebomlás folytán, katalizátorok jelenléte mellett, vagy enélkül közvetlenül, oly molekulagyököket szolgáltassanak, melyek szénhidTOgéncsoportokat i(CHn) tartalmaz-30 nak, amelyek az említett anyagok fenolcsoportjainak helyébe léphetnek. Ezáltal könnyebb szénhidrogéneket kapunk és több aromás molekula kondenzálódása válik lehetővé, a fenolszerű testek esetleges 35 és egyidejű eltűnésével. A találmány értelmében továbbá, különösen abban az esetben, amikor a kérdéses anyagokat katalizátorok jelenlétében desztilláljuk, katalizátorokul fémoxidot, pl. vasoxidot használunk, esetleg a minden- 40 kori fémoxidoknak megfelelő fémek részecskéivel keverve. A találmány szerint továbbá különösen oly esetben, amikor a kezelendő anyagok aránylag nagymennyiségű ként tartalmaz- 45 nak, a desztillálást bázisos közegben végezzük, amennyiben a reakcióban résztvevő anyagokhoz bázisokat, bázikus sókat, vagy bázisos reakeióju sókat és különösen alkalikus sókat, pl. nátriumkarbonátot, vagy 50 földalkálisókat adunk. A találmány értelmében tehát szilárd, vagy cseppfolyós tüzelőanyagokat oly anyagok jelenlétében desztillálunk, amelyek közvetlenül, vagy cserebomlás foly- 55 tán, katalizátorok jelenlétében, vagy enélkül alkalmasak arra, hogy olyan szénhidrogéncsoportokat (CHn) szolgáltassanak, amelyek képesek arra, hogy a kezelt anyagok fenolcsoportjainak helyébe lép- 60 hessenek. Megjegyzendő, hogy az eljárás akkor is alkalmazható, ha a szénhidrogéncsoportok más vegyülethez tartozó molekuláris gyökök részei. Az eljárás anyagai közül felemlítjük a 65 telített vagy telítetlen zsírsavakat, mint ecetsavat, vajsavat, olajsavat, sztearinsavat és másokat, valamint a nafténsavakat. Továbbá az alkálísókat ((különösen a nátriumsókat), a földalkálisókat (különö- 70 sen a kalciumsókat), valamint olyan keverékeket, melyek az említett savakat, vagy az említett sókat kettős cserebomlás útján szolgáltatni képesek. Ezeket az anyagokat általában oly mennyiségekben használjuk, 75 hogy a kezelt anyagok nehéz részeinek