108137. lajstromszámú szabadalom • Önhordó távjelző légkábel

Megjelent 1934. évi február hó 127-én. MAGYAR KIRÁLYI J|gg|| SZABADALMI BIRÓ8Á0 SZABADALMI LEÍRÁS 108137, SZÁM. — VH/j. OSZTÁLY. Önhordó távjelző légkábel. Magyar Sienieiis-Scliuckert Művek Villamossági B. T. cég-Budapest, mint a Siemens & llalske A, G. berlin-siemensstadti cégr jogutódja. A bejelentés napja 1931. évi december hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi január hó 6-ika. A találmány oly távjelző légkábelre vonatkozik, mely ú. n. önhordó kábel és amely szomszédos erősáramú telepek zavaró induktív behatása alatt tartható 5 üzemben. Az erősáramú zavarok veszélye különösen ily önhordó légkábeleknél nagy, mert ezeket a kábeleket egyszerűség és költségkímélés szempontjából erősáramú telepek 10 meglévő oszlopaira szokták felfüggeszteni. Ismeretes, hogy e kábelek meglévő ólomköpenye felhasználható arra, hogy a kábelerekben indukált feszültségeket részben kompenzáljuk. Az ólomköpeny védő-15 hatását azzal is szokták fokozni, hogy az ólomköpennyel párhuzamosan, célszerűen a kábellélek fölött jól vezető drótokat alkalmaznak. Az ilyen drótok alkalmazásának azonban önhordó légkábeleknél az a 20 hátránya, hogy a kábel súlya nem lényegtelen módon megnő, aminek az a következménye, hogy a kábelhordozó drótokat nagyobb keresztmetszetűekre kell méretezni, amivel a kábel megdrágul. 25 Ezt a hátrányt a találmány értelmében azzal küszöböljük ki, hogy ily önhordó légkábeleknél a húzásra igénybe vett fegyverző vagy hordozó drótok alatt elrendezett támszervet, mely eddig vasból 80 és acélból állott, jól vezető anyagokból, pl. vörösrézből, sárgarézből vagy alumíniumból készítjük. A támszerv tehát egyidejűleg a fegyverző drótokat megtámasztja és a szomszédos erősáramú me-35 zők induktív hatásával szemben nyújt védelmet. Ismeretesek már oly kábelszerkezetek, amelyeknél az önhordó távjelző légkábelek fegyverző drótjait jól vezető anyagokból készítették. Mivel azonban általában nagyobb vezetőképességű anya- ^q gok húzó szilárdsága rendszerint csekély, az ismert szerkezeteknél a fegyverzet húzó szilárdsága alacsony. Ezzel az ismert szerkezettel szemben a találmány szerinti szerkezetnél a fegyverző drótokat nagy 45 húzó szilárdságú anyagból, pl. acélból, készítjük. Viszont a fegyverző drótok alatt fekvő támszerveket, melyek húzásra nincsenek, vagy csak igen csekély mértékben vannak igénybevéve, jól vezető anyagok- 50 ból készítjük. Hogy egyrészt a támszerv, másrészt a fegyverző drótok, vagy a kábel köpenye közötti elektrolytikus hatásokat kikerüljük, a támszervet, amelyet a kábel köpe- 55 nyétől védőréteg választ el, szakaszonként a kábelköpennyel vezetőileg kötjük össze, úgy, hogy a különböző anyagok között lényeges potenciálkülönbségek nem létesülhetnek. A támszerv és a pl. acélból 60 való fegyverző drótok közötti elektrolytikus hatásokat úgy akadályozhatjuk meg, hogy a fegyverző drótokat ugyanazon anyagból készült védőbevonattal látjuk el, mint amelyet a támszervnél is alkalma- 65 zunk. Ha a támszervet vörösrézből készítjük, akkor a fegyverző drótokat vékony vörösrézréteggel vonjuk be. Eljárhatunk úgy is, hogy a fegyverző drótokat és a támszervet közel ugyanolyan anyagból 70 készítjük, pl. a fegyverző drótokat nagy húzó szilárdságú alumíniumötvözetből, a támszerveket nagy vezetőképességű alumíniumötvözetből.