108136. lajstromszámú szabadalom • Több frekvenciával dolgozó váltakozó áramú generátor

Megjelent 1934. évi február hó 124-én. II A fi YA B KIRÁLYI SZAKA HALMI HIR()8A(j SZABADALMI LEI RAS 10813G. SZÁM. — "Vll/g. OSZTÁLY. Több frekvenciával dolgozó váltakozó áramú generátor. Siemens & Halske A. G. cég- Berlin-Siemeiisstadt. A bejelentés napja 1932. évi március hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi március hó 20-ika. A váltakozó áramú technikában, külö­nösen a váltakozó áramú telegráfiában, valamint váltakozó árammal történő mé,ré­seknél is sok esetben egyidejűleg külön­ó féle frekvenciájú áramokkal kell dol­gozni. A többszörös váltakozó áramú te­legráfiában különféle kivitelű generátoro­kat használnak, többek között olyanokat is, melyeknél a különböző frekvenciákat 10 egy gép egyidejűleg termeli. Ezek a gé­pek általában két csoportra oszthatók, ame-lvek egyikét az ú. n. egyenpólusú gépek, másikát pedig Guy által szerkesz­tett gépek képezik. Egyenpólusú gépek 3 lényeges jellemzője, hogy a státoron és a rotoron konstans-gerjesztő fluxus folyik át. A tekercsmenetes, fogazott rotor for­gása közben az erőfluxusban helyi válto­zásokat létesít, melyek következtében a fíO munkatekercselés egyes tekercseiben a kivánt váltakozó áramú frekvenciák in­dukálódnak. Ellentétben ezekkel az, ú. n. ellenpólusú gépekkel, Guy oly gépeket szerkesztett, amelyeknél a rotor forgása 2b közben az össz,erőfluxus egy maximális és egy minimális érték között változik. Ezt a hatást Gúy a státor és a .rotorfogak köl­csönös térbeli helyzetének megfelelő meg­választásával éri el. 30 A legtöbb esetben szükséges, hogy a különböző frekvenciákat a gép egymástól elkülönítve szolgáltassa, mi mellett azon­ban az összes frekvenciák egy pólus útján összefügghetnek. Ezért mindegyik frek-35 venciához külön munkatekercset alkal­maztak. Az, ilyen generátor végeredmény­ben több kis generátor egyesítése volt, melyek közös tengelyen sorakoztak és me­lyek közül mindegyik a többiétől eltérő 40 frekvenciával dolgozott. Mindegyik elem­generátomalc külön munkatekercse és külön gerjesztőtekercse volt. A találmány, mely a Guy által szer­kesztett gépekből indul ki, azon a felisme­résen alapul, hogy a gerjesztő tekercsek 45 szétválasztása nem szükséges. A találmány értelmében egyetlen egy gerjesztő tekercs alkalmazható, hogyha a státor vasát, nevezetesen a státorpléheket megfelelő alakban képezzük ki, illetőleg 50 metsszük ki. Ezzel a következő előnyöket érjük el: Mindenekelőtt a gép összehossza megrövidül, mert az elemgenerátor ger­jesztőtekercsének tekercsfejei elmaradnak ós csak a közös tekercselésnek két tekercs- 55 feje marad meg. Ezenkívül a sok kis te­kercs helyett csak egy nagyobb tekercset kell készíteni] és beépíteni. Az 1. ábra az ismert generátor sémája példaként három frekvenciához, minden 60 frekvenciához tartozó külön gerjesztő­tekerccsel. A 2—4. ábrák a találmány szerinti gene­rátor sémái. Az 1. és 2. ábrák szerinti megoldásnál 65 a státorpléheket 1-el, illetőleg 2-vel jelöl­tük. Az (1) státorpléhcsomagok egy-egy elemgenerátorhoz tartoznak, melyek mindegyike ,a többiétől eltérő frekven­ciájú áramot termel. Az eddigi megoldás- 70 nál (1. ábra) minden egyes elemgenerátor­nak külön (3) gerjesztőtekercse van. Az 1. és 2. ábrák összehasonlításából azonnal világos az az előny, amelyet az elemgene­rátor közös (4) gerjesztő tekercselésének 75 alkalmazása jelent. A fent már említett előnyökön kívül külön kiemeljük még, hogy az újítás következtében tekintélyes mennyiségű vörösrezet takarítunk meg.

Next

/
Thumbnails
Contents