108134. lajstromszámú szabadalom • Álló kemence tüzelőanyagok hőkezelésére

— 2 — jutunk, mely az álló és ferde kamrák előnyeit egyesíti magában, ezek hátrányai nélkül. Az egyes térszakaszok legalsó anyagrészein nyugvó telier csak a keze-5 lési tér falai közötti függélyes távolságtól függ, míg a betöltött anyagnak oldalt ható nyomáskomponense a megtört kamratengely irányában ennek a nyomásnak csak egy része. Ezzel tehát az anyagon 10 belül kiküszöböltük a nem kívánatos nyomásokat, kellemetlen következményeikkel együtt. Belső fűtés alkalmazásánál az öblítőgáz az állandó irányváltozás folytán az anyag újabb és újabb részeibe ke-15 riil és így nem fordulhat elő, hogy gázutak képződjenek. Ezenkívül az adagolásnál az anyag nem szenvedhet többé túlnagy esési magasságtól, mert hiszen az anyag csak az egyik ferde felületről a 20 másikra esik és az utat a kezelési téren át egyébként is fokozatosan csúszva teszi meg. A találmány szerint a függélyes kezelési tér megtörését csúsztató felületekkel 25 kiképzett beépítményekkel érjük el, melyeket a kezelési tér egymással szemben fekvő két oldalfalán alkotunk. A beépítmények csúsztató felületein az anyag a kezelési tér megtöltésénél és kiürítésénél 80 lecsúszik, ha megszakításos üzemről van szó, míg folytonos üzemű kemencéknél az anyag a csúsztató felületeken állandóan csúszik lefelé. Lehetőleg nagyteljesítményű kemenoe-85 egység előállítására, melyet esetleg egyetlen fűtőrendszerrel fűthetünk, célszerűen két vagy több kezelési teret akként kötünk, célszerűen két vagy több kezelési teret akként kötünk össze egymással, hogy 40 két-két kezelési térnek az egyes ferde részei törési pontjaikban egyesülnek egymással. Ekkor a kezelési terek belső felületeit megfelelő csúsztató felületekkel kiképzett beépítmények alkotják, melyeket 45 a kezelési tér sík oldalfala között alkotunk. A kezelési tér 'elegendő szélessége esetén a találmány szerint több függélyes sorban rendezhetünk el ilyen csúsztató felületű, egymáshoz képest eltolt beépít-50 ményeket a kezelési tér két sík oldalfala között. Ezek a beépítmények szintén egyenletes elosztású ferde kamrákat alkotnak, melyeknek falaiban azonban hézagok vannak; itt is teljesíteni kell azonban 55 azt a feltételt, hogy az anyagnak ne legyen végigmenő függélyes metszete. Ha a találmány szerinti kezelési teret kívülről fűtjük, akkor a hőt az egyik vagy mindkét sík oldalfal felől vezethetjük be, aminek az az előnye, hogy körül- 60 belül ugyanazok a fűtési viszonyok állnak fenn, mint normális ferde vagy álló kamráknál. A hőt azonban az egyik vagy mindkét megtört oldalfal felől is bevezethetjük, ami hőtechnikailag többnyire ke- 65 vésbé előnyös, de viszont annyiban különösképpen gazdaságos, hogy a törések folytán egyébként létrejövő holt tereket célszerű módon használhatjuk ki a fűtésre. 70 Ha a kezelési teret belülről fűtjük, akkor a találmány szerint a kezelési tér alakját megszabó beépítmények alatt ferde konzolokat rendezünk el, melyek a beépítményeket hordhatják, de különösen 75 arra valók, hogy az öblítőgázokat a kezelési tér közepe felé vezessék; ezzel elkerüljük azt, hogy a gázok lényegileg a sík falak mentén keressenek maguknak utat. A találmány szerinti kemencénél az öb- 80 lítőgázokat a szokásos módon egyetlen helyről vezethetjük be. Célszerűbb azonban az öblítőgázokat több fokozatban bevezetni. Ennek következtében a hő egyenletesebben hat az anyagra és a kemence 85 harántmetszetére vonatkoztatva nagyobb teljesítményt érünk el. A többfokú öblítőgázbevezetés azt is lehetővé teszi, hogy a kemencét, tekintettel a fűtésre, tetszésszerinti magasságra építsük, mert hiszen az 90 öblítőgázok nem hűlhetnek le túlságosan. A többfokú öblítőgázbevezetés különleges előnye még az öblítőgáz sebességének csökkentése a kezelési térben, amivel hatásosan elkerüljük az esetleg keletkezett 95 kátrány szétporlasztását és egyáltalában azt is, hogy a távozó gázok port vigyenek magukkal. Egyfokú öblítőgáz-bevezetésnél a belépő forró öblítőgázok sebessége szükségképpen többszöröse a távozó öblí- 100 tőgázok sebességének, mert egyrészt a betöltött anyag ellenállását a kezelési téren végigvezető hosszú úton le kell győzni, másrészt pedig főleg azért, mert az öblítőgázok az anyagon áthaladva gyorsan le- 105 hűlnek, miáltal sebességük a kisebb térfogat mellett erősen csökken. Az öblítőgáz többfokú bevezetésénél azonban módunkban áll a gáz sebességét az anyag minden rétegében gyakorlatilag állandó értéken 110 tartani. Az öblítőgázokat célszerűen azokon az üregeken, illetve csatornákon át vezetjük be, melyek a csúsztató felületű beépítmények alatt a betöltött anyag lejtős elhe- 115 lyezkedése folytán képződnek, de bevezethetjük az öblítőgázokat a beépítményeken belül alkalmazott külön csatornákon is át,