108134. lajstromszámú szabadalom • Álló kemence tüzelőanyagok hőkezelésére

Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI RIRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108134. SZÁM. — 1I/C. OSZTÁLY. Álló kemence tüzelőanyagok hőkezelésére. Stettiner Chamotte-Fabrik A. G. v ormals Didier cég Berlin- Wilmersdorf. A bejelentés napja 1932. évi május hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi május hó 7-ike. Tüzelőanyagok hőkezelésére való álló (függélyes) kemencék, pl. állókamrás gáz-és kokszgyártó kemencék előnyei ismeretesek. Ezek az előnyök lényegileg azon 5 alapszanak, hogy a kezelési tereket, lényegileg a tüzelőanyag önsúlyának kihasználásával, kényelmesen lehet megtölteni és kiüríteni. Ezenkívül az álló kemencék alapfelülete aránylag kicsiny, felépítésük jO pedig többnyire aránylag egyszerű. A ferde kemencék, pl. ferdekamrás kemencék is közelítőleg ugyanezeket az előnyöket nyújtják megtöltés és kiürítés tekintetében, csakhogy ezek általános felépítésükig ben bonyolultabbak és — különösen nagy hosszúság esetén — nagy helyet és költséges alépítményt igényelnek. A tüzelőanyagok hőkezelésére való mindenféle kemencének, akár gáztalanító, elgázosító, 20 kokszoló, száraz lepárló, akár pedig egyéb ilyenféle kemencéről van szó, teljesítménye és gazdaságossága az egyes kezelési terek térfogatával nő: ezért általában arra törekszenek, hogy a fennálló követelmé-25 nyek keretein belül lehetőleg nagy kezelési tereket építsenek. Ha különösképen nagy terek szükségesek és ezért ferde kamrákról álló kamrákra térünk át akkor ezek magassága is bizonyos feltételekhez van 30 kötve, miért is a kamrákat nem lehet akármilyen magasra építeni. A kezelendő tüzelőanyag minősége szerint a túlnagy kamramagasság annyiban lehet hátrányos, hogy a tüzelőanyagnak már a kamra 35 megtöltésénél árt a nagy esési magasság; ugyancsak az esési magasság következtében a tüzelőanyag a felvevő térben igen egyenlőtlen sűrűségben helyeződik el, úgy, hogy az alsóbb rétegek lényegesen tömörebbek, mint a felsőbbek. Az esési ma- 40 gasságtól eltekintve is, sok tüzelőanyagnak árt az a nagy nyomás, mely az alsóbb tüzelőanyagrétegeket terheli, miért is tekintélyes mennyiségű poralakú hulladék és kisszemű koksz keletkezik. A magas 45 rétegezé'S folytán bekövetkező tömör ágyazódás tüzelőanyagok gáztalanításánál is hátrányos, mert a keletkező gázok nem tudnak keresztülhatolni a tüzelőanyagon és torlódást, túlnyomást, valamint tömi- 50 tetlenséget okoznak. A kezelési terek magassága mindenekelőtt belső fűtés esetén erősen korlátolt, mert a fűtő- vagy öblítőgázok sem tudnak áthatolni a magas tüzelőanyagrétegen. Az öblítőgázokat nagy- 55 méretű aknakemencékben rendszerint központosán, rostélyszerű szerkezeteken keresztül vezetik be és azoknak egyenletesen kellene eloszlaniok az akna harántmetszetében. A valóságban azonban a gázok a 60 legkisebb ellenállású utat keresik úgy, hogy egyenletesen ágyazott anyagban ..gázutak" képződnek, míg az anyag tekintélyes részét a fűtőgáz csak elégtelenül vagy egyáltalán nem öblíti. 65 A találmány szerint a fentemlített hátrányokat tüzelőanyagok hőkezelésére való álló kemencéknél igen hatásos módon küszöböljük ki. Ezt úgy érjük el, hogy a kezelési tér vagy terek függélyes tenge- 70 lyét egyszeresen vagy többszörösen akként törjük meg, hogy függélyes irányban ne legyen összefüggő metszete a betöltött anyagnak. Ekként egymás mögött és fölött egyenletesen elosztott több ferde|75 kamrát kapunk, vagyis olyan kemencéhez