108130. lajstromszámú szabadalom • Horonyalak gyorsjárású egyenáramú kompound gépekhez

Megjelent 1934. évi február bő 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108130. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Horonyalak gyorsjárású egyenáramú kompoundgépekhez. N. Y. Macliiiierieen en Apparaten-Fabrieken cég Utrecht. A bejelentés napja 1932. évi julius hó 13-ika. Németországi elsőbbége 1931. évi julius hó 13-ika. Minden olyan egyenáramú kompoundgenerátornál, melynek a terheléstől függetlenül állandó feszültséget kell fenntartania. az a nehézség lép fel, hogy a gép 5 remanens mágnességének befolyását ki kell küszöbölni. A remanens mágnesség ugyanis minden indulásnál mindaddig túlalacsony feszültséget okoz, míg a teljes terhelést be nem kapcsoltuk és ezzel a 10 teljes gerjesztés, a kompoundtekercselés hatása folytán, hatékonnyá nem vált. Ezt a hátrányt, mint ismeretes, az áramfejlesztő mágneses körébe iktatott mágneses ellenállással lehet kiküszöbölni, 15 mely a gerjesztő ampermenetek megfelelő szaporítását teszi szükségessé; az ampermenetekkel szemben ekkor a remanens mágnesség magnsetomotoros ereje többékevésbé háttérbe szorul. Ha ezt a járulé-20 kos mágneses ellenállásit a légrésbe teszsziik, akkor a gép ezután nehezebben gerjed, ha pedig a tokba helyezzük a mágneses ellenállást, akkor a tok remanens mág nessége ismét csak növekszik, mert az 2b illető hely szűkítés folytán nagymértékben telítődik. Ezenkívül a szűkített hely harántmetszetét, megmunkálási költségek árán, igen pontosan be kell tartani, mert az áthaladási útnak már legcseké-30 lyebb szándékolatlan továbbszűkítése rendkívül gyorsan növeli a mágneses ellenállást. Osupán akkor engedhető meg csekélyebb pontosság a kivitelben, ha a szűkített helyet aránylag hosszúra ké-35 szítjük és ilymódon kevésbé telítjük. Ekkor azonban megint csak megnő a remanens mágnesség hatása, amelyet pedig le akarunk küzdeni. Ha a járulékos mágneses ellenállást a 40 rotor fogaiba helyezzük, akkor a remanencia erősbödése a forgás közben fellépő állandó átmágneseződések miatt teljesen elmarad és egyúttal, éppúgy mint a tok gyengítésénél is, a gép öngerjedésének biztonsága is megmarad. Amennyiben azon- 15 ba.ii igen gyors járású, pl. gőzturbinákkal hajtott áramfejlesztőkről van szó, amelyek körébe a találmány elsősorban tartozik, a sugárirányú horonyhossz meglehetősen rövid lesz, minthogy a rótorteker- 50 eselés réztérfogata aránylag kicsiny. A tok-remanencia kielégítő kiküszöbölésére a mesterségesen beiktatott mágneses ellenállás bizonyos nagysága szükséges. Ha a foghossz, melyen belül ezt az ellen- 55 állást létesíteni kell, igen rövid, akkor igen nagy telítést kell alkalmazni, melynek pontos betartása azonban a méret- és vasminőségbeli eltérések nagy befolyása miatt rendkívül nehéz. 60 A találmány mármost olyan horonyalak, melynél a mágneses rótorfogellenállás kívánt értékének tervszerű megvalósítása sokkal biztosabban lehetséges, mint az eddigi horonyalakoknál. A találmány 65 szerint csekély réztérfogat esetén a horonyteret nagyobbá tesszük, mint amenynyit a tekercs helyszükséglete kívánna, hogy ezzel a fog hosszát mesterségesen növeljük. Ekkor a fog hosszegységére kisebb 70 mágneses ellenállás, vagyis kisebb mágneses telítés alkalmazása lesz szükséges, ami lehetővé teszi, hogy a keletkező mágneses ellenállást sokkal biztosabban számíthatjuk ki előre. Ezenfelül ekkor a mé- 75 reteknek vagy a vas mágneses jóságának pontatlanságai sem játszanak már olyan nagy szerepet. A mellékelt rajz a találmány szerinti