108119. lajstromszámú szabadalom • Kézitükör, amellyel a használó önmaga megtekintheti és egyidejűleg megvizsgálhatja szájüregét

Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108119. SZÁM. — II/b. OSZTÁLY. Kézitükör, amellyel a használó önmaga megtekintheti és egyidejűleg megvilágíthatja szájüregét. Dr. Schlumbolim Péter vegyész Berlin. A bejelentés napja 1932. évi november hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi november hó 12-ike. A találmány oly kézitükör, amellyel a használó önmaga megtekintheti szájüregét és mellyel utóbbi egyidejűleg megvilágítható. 5 A csatolt rajzon a találmány példaképen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a tükör elölnézete az arc felé néző oldala felől tekintve, a 10 2. ábra a bakelitből készült sajtolt darabot mutatja függélyes metszetben, a 3. ábra a 2. ábra szerinti sajtolt darab j hátulnézete, végül a 4. ábra megfelel a 2. ábra felső részének 15 és a sajtolt darabnak a szerelésnél való használatát mutatja. A tükör lényegében a (2) fogantyúval ellátott, fényt át nem bocsájtó (1) ernyőből, a (4) tükördarabból és a gyűjtő (3) 20 világítólencséből áll. A tükör használata a következő: A használó a tükröt önmaga és egy elektromos izzólámpa közt helyezi el, amikor is az izzólámpa 30—40 cm-nyire van a 25 tükör mögött, míg a tükör és a száj közti távolság 15 cm. Az izzólámpa, lencse és száj egy egyenesben legyen. 25—30 cm-es gyújtótávolságú (3) világítólencse használatakor a lámpafény 30 konvergáló fénynyalábként jut a szájüregbe. minthogy a fényforrás a lencse gyujtótávolságán kívül a tükör mögött fekszik. \ Az arc többi részét az (1) ernyő teljesen >35 árnyékolja. A használó teljes pontosság\ gal látja a (4) tükörben a jól megvilágí\ tott szájüregét anélkül, hogy a tükör ' vakítaná. A rajzon feltüntetett szerkezet lehetővé teszi, hogy a tükröt minimális anyag- és 40 munkaszükséglettel állíthassuk elő. A tükör főrésze bakelitból sajtolt darab, mely együtt alkotja az (1) ernyőt és a (2) fogantyút és úgy készül, hogy a (3) lencsét és a (4) tükröt felveheti. 45 A (3) lencsét és a (4) tükröt olymódon rögzítjük az (1) darabon, hogy a (3) lencsét a (8) keret mögött a (6) ablaknyílásban, a (4) tükröt pedig a (7) keret mögött az (5) ablaknyílásban helyezzük el. A len- 50 csét és a tükröt a (13) borítólap tartja (4. ábra). A (1.3) borítólap a (10) mélyedésben foglal helyet, mely a sajtolt (l) darab hátsó oldalán van, amikor is a (13) borítólap körvonalai a (10) mélyedés alakjának 55 felelnek meg. A (13) lapot néhány (9) szegeccsel rögzítjük az (1) darabon, mimellett a borítólap úgy a tükröt, mint a lencse szélét fedi. A lencse helyén természetesen nyílás van a (13) lapban, hogy a fény a 60 lencsén áthatolhasson. A sajtolt (1) darabon (12) szegecslyukak vannak, a (11) szél pedig visszahajlított és túlnyúlik a sajtolt (1) darab hátsó oldalán levő (9) szegecsfejeken. E túlnyúló 65 (11) szél nélkül a (9) szegecsfejek összekarcolnák pl. az asztal felületét, amelyre a tükröt fektetjük. A szerkezet, vagyis a lencsének és a tükörnek a keret mögött, hátulról való be- 70 helyezése, feleslegessé teszi a lencse és a tükör szélének költséges megmunkálását. A behelyezést olcsóbb, tanulatlan munkások végezhetik. Amint az 1. ábrából látható, aránylag 75 kicsiny (4) tükröt alkalmazunk. Ennek az