108095. lajstromszámú szabadalom • Ággyá alakítható ülőbútor

— 2 — 3. ábra a háromrészű derókalj oldalnézete kiterített helyzetében, a 4. ábra a dívány alapfelületét alkotó lécezet felülnézete összetolt állapotban, az 5 5. ábra a dívány összetolt állapotbani függélyes metszete a 4. ábra x—x vonala menti síkban, a 6. ábra az alapfelületet alkotó lécezet összetolt állapotbani részletmetszete a 4. 10 ábra y—y vonala mentén, a 7. ábra a lécezet felülnézete kihúzott állapotban, a 8. ábra a 7. ábra z—z vonala menti metszet. 15 Mint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti ágydivány díványként használható állapotában a normális modern díványokhoz hasonló felépítésű, alacsony lábakon álló, e példánál favázas bútor, 20 melynek azonban elülső oldalán a szokottnál több lába van, minthogy a vázzal szilárdan az elülső oldalon csak az (1) és (2) lábak vannak összeerősítve, míg a bútorváz elülső (21) deszkájához erősített (3) és 25 (4). valamint az emögött helyet foglaló léchez erősített (5) és (6) lábak a lécezfttel együtt kihúzhatók a díványnak a 2. ábrán látható, kettős ágyként használható helyzetébe. Az ábrákon látható, hogy a 80 párnázatkéut alkalmazott háromrészű derékalj (Al) része a bútornak az 1. ábra szerinti állapotában a divány háttámpárnáját, (A2) és (A3) részei pedig egymáson fekve az ülőpárnát alkotják, míg a 2. 85 ábra szerinti helyzetben mindezen részek egymás mellett foglalva helyet, kétszemélyes derékaljat alkotnak. Minthogy a derókalj (3. ábra) kiterítve felső részén megszakítatlan, folytonos felületet alkot, 40 a fekvés rajta igen jó ós ezen helyzetébe való hozatala az (A3) részhez erősített (al és a2) fülek segélyével a lécezet kihúzása után egyetlen kézmozdulattal történhet. E derékalj azon felületei, melyeket 45 fenti kiképzése mellett bútorszövettel vonunk be, a 3. ábrán nyilakkal vannak jelezve és azon vonalak, melyek mentén a derékalj összehajtható, az 1. és 2. ábrákon kettőspontú eredményvonallal vannak je-50 lezve. A derékalj három része (3. ábra), melyeknek szélessége a bútor ülőfelületének hosszával, azaz a karfák közti távolsággal, összesített hossza pedig a bútor alapfelületének kihúzott állapotbani hosz-55 szávai egyenlő, egymással csak a fekvőfelületet alkotó anyagrétegek útján függ össze és az egyes részek az efféle derékaljaknál szokásos kiképzésűek. Megjegyzem, hogy a találmány nincs a fentismertetett kiképzésű derékalj használatára 60 korlátozva, mert ennek alkalmazása igen célszerű ugyan, de nem feltétlenül szükséges, minthogy jó fekvőhelyet biztosíthatunk három vagy több különálló darabból álló derékaljjal is. Az egybedolgozott 65 háromrétű derékalj kezelésének megkönynyítésére a divány váza célszerűen úgy van elkészítve, hogy a (7) bordának a derékalj felé néző felülete a háttámla síkjából előbbre nyúlik ki, mint a (8, 9, 10, 70 11, 12 és 13) bordák elülső felületei vagy pedig ezek a bordák is a (7) bordával párhuzamosan, függőlegesen vannak elrendezve, hogy a derékalj (Al) részének széle lecsúszásakor beléjük ne akadhasson. 75 Ugyancsak a derókalj mozgatásának megkönnyítésére a (14 és 15) kartámlák által a lábakat összekötő vázlécekig szabadon hagyott hely mindkét oldalán nem textilneművel, hanem a (16) furnirleinezzel van 80 födve, melyen a derékalj széle jól csúszik. A divány alapfelületének lécszerkezete a 4—8. ábrákon láthatóan, egymással párhuzamosan elrendezett három léccsoportból áll, melyek egyike a bútor vázával 85 szilárdan van összeerősítve, míg a másik kettő kihúzható. A bútorvázhoz erősített helytálló léccsoport az (Ml, M2, M3, M4, M5, M6, M7, M8, M9), az első kihúzható léccsoport az (NI, N2, N3, N4 90 N10), a második kihúzható léccsoport az (01, 02, 03, 04 OIO) lécekből áll. Az (Ml M9) léceket egymáshoz a bútorváz (17) hossztartója, valamint a lécekhez csavarokkal hozzáerősített, 9i fémből, pl. sárgarézből való (18) sín rögzíti. Az (NI N10) léceket egymáshoz az (Nx és Ny) harántlécek, az (01 OIO) léceket egymáshoz az (Ox) harántléc és a bútorváz mozgatható elülső (21) 100 deszkája rögzítik. Magát a bútorkeretet elől a (22) harántléc merevíti, mely a (19) és (20) oldalléceket kapcsolja össze és melynek alsó felületéhez a (22a és 22b) lábak vannak erősítve. Az (NI 105 N10) léccsoport kihúzásának a (19 és 20) oldallécekben lévő, mindkét végükön zárt (19a. és 20a) hornyok szabnak határt, melyekbe az (Nx) harántléc (Nu és Nv) nyúlványai illeszkednek, mely nyúlványok a 110 teljesen kihúzott helyzetben a hornyok végfalaiba ütköznek. Az 01 OIO) léccsoport kihúzásának mértékét az (Ox és Ny) harántlécek egymással való érintkezése szabja meg. A kihúzáskori pontos 115 vezetés biztosítására az (01 és OIO) lécek a 6. és 7. ábrákon látható módon oldalt