108094. lajstromszámú szabadalom • Szikrakamrás túláramkapcsoló

Megjelent, 1934. évi január lió lft-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZAUADAIAH HIHÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108094. SZÁM. — VII/g-. OSZTÁLY. Szikrakamrás túláramkapcsoló. Stotz-Kontakt G. m. b. H. cég Mannheim-Neckarau. A bejelentés napja 1932. évi május hó 31-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi junius hó 18-ika. Két elektróda között fellépő fényív ama fizikai tulajdonságának, hogy a fényív hő hatására felfelé száll, elektromos túláram­kapcsolóknál, védőkapcsolóknál ás másef-5 féléknél arra való felhasználása, hogy a fényívet gyorsan elszakítsuk és így a kap­csolóáram gyorsabb megszakítását érjük el, ismeretes. Az ismert kiviteleknél e célra rendszerint a kapcsolókészülék felső ré-10 szén szikrakamrát alkalmaznak, mely a megszakítókontaktusokat tartalmazza. Na­gyobb teljesítményű túláramkapcsolóknál a kapcsolóknak amúgyis nagyobb méretei folytán a fényív elfuvásári elég hely áll 15 rendelkezésre. Ez az elrendezés azonban kis túHramkapcsolóknál. nevezetesen szere­lési célokra való foglalatalakú kancsolók­nál hátrányos. Ezeknél erős rövidzárlatok lek locsolásánál a szikratérnek a megsza-20 kítókontaktusoktól a süvegfalig számított magassága többnyire nem eléf* arra, hogy n fényívet a. felfelészáUá'^Al elvakítsa, hanem a fényív a süvegfal ^a MvWík, roelv azt eltereli és visszaveti. Az időn-25 ként fellépő nagv hőigénybovételektől el­tekintve, amelyeknek Isv a kapcsolókészü­lék fedősapkája ki van téve. a hátrány adódik, hogy <«?, f én vív elterelése folytán a kapcsoló kapcsoló- és kiváltóművének 30 egyes részei is a najc* fényívhőmérséklet hatásának vannak kitéve és megsérül­hetnek. A találmány szerint ezeket a hátrányo­kat úgy hárítjuk el, hogy a. megszakító-35 kontaktusok az eddig ismert kivitelekkel ellentétben a kapcsolókészülék alsó részé­ben, még pedig a túláramkancsoló több, mint fél hosszán át haladó szikraakna vé­gén vannak elrendezve. A mogszakító-40 kontaktusok között fellépő fényív e kivi­telnél messzire terjedhet felfelé és kihűl­het, amikor is a szikrakamra aknaszerű kiképzésével jó kürtőhatást érünk el. Ha­bár a légaknának találmány szerinti al­kalmazásánál a fényív elterelésétől ós an- 45 nak a hajtómű részeire való átlépésétől rendszerint nem kell tartani, mindamel­lett a találmány értelmében a túláram­kapcsoló kapcsoló- és kiváltóművét telje­sen vagy részben nagy mértékben hőálló 50 anyagból készült segédsüveggel boríthat­juk, hogy a hajtóművet a forró fényív hatásával szemben mindenesetre meg­védjük. Nagyon előnyös továbbá, ha a célsze- 55 rűen négyszögkeresztmetszetű szikraakna két hosszoldalán több, egymás fölött fekvő fuvócsévét rendezünk el, amelyek erővo­nalmezei egymást támogatják és oly irá­nyúak, hogy a felfelé szálló fényívet meg- 60 gyorsítják. Az egymás fölött fekvő egyes esévék helyett a szikraakna minden olda­lán egy-egy fuvócsévét rendezhetünk el, melyek mágnesmagja a szikraakna hossz­tengelye irányában fekszik. 65 A mellékelt rajz a találmány két példa­kénti foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1. és 2. ábra a találmány szerinti túl­.T ramkapcsol ót hossz- és keresztmetszetben mutatja, ahol a szigetelő anyagból való (a) 70 alaplemezen a kapcsolókészüléknek majd­nem egész hosszán áthaladó (b) légakna van. A (b) szikraaknána.k négyszögalakú keresztmetszete van ós nagy mértékben hő­álló anyagból készül vagy pedig belső fa- 75 lain ily anyaggal béleljük. A (b) szikra­akna alsó végén a (c) hézagok vannak, amelyeken keresztül a helytálló (d) kap­csolókontalctus és az (f) kapcsoló- és ki­váltóművel vezérelt mozgó (e) kapcsoló- 80

Next

/
Thumbnails
Contents