108093. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a kép szétbontására és összetevésére különösen távolbalátásnál

Megjelent 1934. évi január hó 15-éti. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108093. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés a kép szétbontására és összetevésére különösen távolbalátásnál. I. M. K. Syndicate Ltd. cég1

London, mint Láczay Tibor oki. mérnök berlini lakos jogutódja. A bejelentés napja 1932. évi április hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi április hó 14 ike. Képszétbontó és összetevő eljárások és berendezések már eddig is a legkülönbözőbb módokban és alakokban ismeretesek. Ezek közül a gyakorlatban leginkább a 5 spirális lyukasztású tárcsa vált be, mivel ez nyújtja a legegyszerűbb és legolcsóbb konstruktív, optikai és szinkronizálási lehetőségeket. A ma használatos spirális lyukasztásii tárcsák többnyire 0.1—0.2 mm 10 vastag bádogból készülnek, egymástól egyenlő távolságnyira spirális vonalban fekvő lyukaik vannak. Amikor a tárcsát a kép síkjában forgatjuk, mindegyik lyuk a kép egyik sorának mentén mozog, úgy, 15 hogy a lyukakon át látható képelemek összege magát a képet adja. Tekintettel arra, hogy a lyukak körpályán mozognak, szükséges, hogy a lyukak külső és belső széle közelítőleg olyan görbületű legyen, 20 mint az általuk leírt körpálya. Ez azonba a lyukak kis méreténél fogva alig valósítható meg, és éppen ebben rejlik a spirális lyukasztású tárcsa alkalmazásának nehézsége. Ha egyszerű példa gya-25 nánt a manapság használatos 3X4 cm-es képformátumot vesszük, úgy ennek a képnek 30 sorra való szétbontására — különkülön 1 mm2

területű — 30 lyukra van szükség, amelyek egymástól 4 cm távol-30 ságnyira esnek. Ez esetben tehát a spirális lyukasztású tárcsa kerülete kb. 120 cm, átmérője pedig 38 cm lesz. Ez a méret azonban már meglehetősen kényelmetlen, azonkívül az ilyen tárcsa hajtása meg-35 leh tősen nagy energiát kíván, aminek az a hátránya, hogy a szinkronizáláshoz szükséges energia is aránylag nagy lesz és nagyfokú erősítést tesz szükségessé. A tárcsa méretének csökkentése tehát minden tekintetben kívánatos, ez azonban a 40 lyukméret csökkentését vonja maga után. Kb. 20 cm ármérőjű tárcsánál a lyuk területe már csak 0.25 mm2

volna; a lyuk külső és belső szólének ívelt kivitele pe- -dig már teljességgel lehetetlen volna. A 45 viszonyok még kedvezőtlenebbekké válnak, ha —-a kép finomabb raszterezése céljából — a képelemek számát növeljük, így pl. ha ugyanezt a képet 48 sorra bontjuk, akkor ugyanakkora képelemek ese- 50 tén, már 1 m átmérőjű tárcsára volna szükség. Ha ezt a tárcsát 20 cm átmérővel készítenők, akkor Var, mm2

területü lyukakhoz jutnánk, amelyek a szükséges pontossággal már egyáltalában nem állítha- 55 tók elő. Azt is javasolták már, hogy a tárcsát fényképészeti úton állítsák elő. Ez esetben a tárcsának üvegből vagy celluloidból kellene készülnie és a fénytörés és fényasszimiláció miatt nem lehetne 60 0.01—0.02 mm-nél vastagabb. Az ilyen vékony tárcsa azonban, ha üvegből készül, rendkívül törékeny, ha pedig celluloidból, nem elég merev. Hogy a fontosabb többi képszétbontó, 65 ill. képösszetevő berendezést is említsük* röviden megjegyezzük, hogy a tükörkerék az előállításához szükséges rendkívül nagy pontosság és az ebből származó nagy ár, valamint a szükséges nagy hajtási és 70 szinkronizálási energia miatt az általánosan alkalmazható jó eszközzel szemben támasztott követelményeknek nem felel .. meg, míg a katádsugároszcillográf nagyon komplikált elektromos segédberendezése- 75 ket és kétszeres szinkronizálást tesz szükségessé', azonfelül testszerű tárgyak ké pének közvetlen átvitelére nem alkalmas;