108073. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a hegesztés gazdaságosságának az emelésére és hozzávaló készítmények
— 2 — dig 1(6) feketített gömböcskékkel van feltüntetve, ez az ábrázolási mód azonban csak sematikus természetű, úgy hogy a szekunder anyag részecskéin sem kizáró-5 la.g gömböcskék, hanem bármily más alakú test, pl. előnyösen hosszúkás pálcikák stb. értendők. A hegesztendő résbe egyszerre berakott keverékmennyiség a varrat kereszt-10 metszeti méretei s a hegesztéshez használt energiaforrás erőssége szerint természetesen különböző. Nem volna pl. célszerű egyszerre oly vastag réteget rakni, hogy azt az alkalmazott energiaforrás ne 15 tudja jól átolvasztani, vagy pedig az átolvasztandó tömeg nagyobb mennyiségére való tekintettel oly erős energiaforrást kellene használni, hogy ez már a hegesztendő tárgy s a varrat anyagára ártal-20 mas volna, pl. azt túlhevítené, elégetné stb. Ennek következtében a hegesztés pl. a 3. ábra szerint célszerűen két vagy több egymásutáni fokozatban megy végbe, oly módon, hogy aiz előző hegesztés alkalmá-25 val nyert (7) előzetes varrat esetleges salakrétegének eltávolítása után arra. ismét megolvasztandó keveréket rétegezünk s ezt újból megolvasztjuk, általában az eljárást a szükséges fokozatok száma sze-30 rint megismételjük. A résbe egy-egy fokozatban berétegiezett keverék megolvasztása egyébként az ismeretes hegesztőlángok bármelyikének alkalmazásával történhetik, azzal a feltétellel, ill. a hasz-35 nált berendezések esetleges olyszerű módosításával, hogy a hegesztőlángnak, ill. ez utóbibi környezetének a megolvasztást és összehegesztést létesítő legmelegebb része célszerűen magára a hegesztendő 40 résre s az ebben rétegezett megolvasztandó keverékre központosíttassék. A 4—5. ábrák szerinti kiviteli példánál ékalakban kettősen hornyolt rést látunk, mely eset a réskeresztmetszet csök-45 kentése s ezzel a hegesztés idejének megrövidítése céljából különösen nagyobb méretű tárgyak i(pl. vastagabb lemezek) hegesztésénél ajánlatos, minthogy ezeknél az 1. vagy 2. ábrák szerint vagy a rés 50 mélységéhez képest aránylag keskeny rést, vagy pedig (ékalákú résnél) sokkal nagyobb réskeresztmetszietet kapnánk. Ez esetben célszerű a rés egyes (8, 9) ékalakú részeinek középső legszűkebb részét yala-55 mely, példaképpen a (10) peekekre font (11) drótfonattal befonni, hogy ezáltal a berakott keveréknek természetes tartást biztosíthassunk. A (10) peckek és (11) drótfonat a hegesztés folyamán a berétegezett keverékkel együtt közös varrattá 6 fog összeolvadni. Ebben az esetben a rés behegesztése mindkét oldalról külön-külön történik, feltéve, hogy a tárgy hozzáférhetősége az eljárásnak ily módon való kivitelét lehetővé teszi. Ügy a (10) pec- 6 kek, mint a (11) drótfonat a szükséghez képest primer vagy szekunder anyagból való is lehet. A fentebb leírt varratképzési eljárásnak az eddigivel szemben az a nyílván- 7 való előnye van, hogy a hegesztésnél alkalmazott energiaforrás jobban van kihasználva, mivel az olvasztás magában a résben megy végbe s így az ide koncentrált melegmennyiség egyúttal a rés 7. falait is nagyon intenziven hevíti, ezenkívül az alkalmazott láng vagy disszociált gázáram egyszerre több apróbbinagyobb primér-szekunder darabkákat érint, melyeknek fajlagosan nagyobb fe- 8( lületén a hőátvitel előnyösebb, végül pedig elfröcskölődés úgyszólván nincs. A kísérletek bizonysága szerint a varratképzés nagyon gyors, ami az előzőkből úgyis természetes következménynek lát- s! szik. Emellett az eljárás az ismert eljáráshoz viszonyítva nemcsak a hegesztés kiviteléhez szükséges idő megrövidülése, hanem az alkalmazott üzemi anyagok következtében is jelentékenyen olcsóbb, 9( mert pl. vastárgyak hegesztésével a primer anyag lehet egészen közönséges, olcsó minőségű lágyvas, míg a szekunder anyag összetétele olyan lehet, hogy pl. ferromangán vagy nikkel hozzáadásával 9í kitűnő minőségű varratot alkothatunk anélkül, hogy erre a célra a korábbi eljárás szerint szükséges speciális ötvözetű vaspálcákat kellene felhasználni, s ezenkívül elmarad a hegesztő pálca költse- l( ges burkolása is. A varrat anyagminőségének könnyűszerrel való tetszésszerinti befolyásolása, az eljárásnak nagyon figyelemreméltó előnye, mivel a kész varrat akár a primer anyagnál, akár a he- tC gesztendő tárgy anyagánál sokkal nemesebb, célszerűen oly tulajdonságokat nyerhet, minőket a varrat anyagtáól esetenként éppen megkívánunk (pl. savellenállóképesség, rozsdamentesség stb.). u A szekunder anyag a primer anyagra minőség szerint akár ötvözet, akár keverék, akár pedig vegyület formájában hathat. A varrat minőségét ezenkívül alkalmas gázok hozzávezetésével is be- 11 folyásolhatjuk, melyek ismert módon