108060. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű exploziós mótor

Megjelent 1934. évi január lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI A^ffl® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS IO8O6O. SZÁM. — Vtl/2. OSZTÁLY. Kétütemű explóziós motor. Wrublovszky Géza gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1932. évi július hó 5-ike. Ismeretes, hogy kétütemű gyorsjárású explóziós motoroknál, ahol az elégéshez szükséges levegőt eddig vagy a légsűrítő gyanánt kiképezett forgattyúszekrény 5 szállította, vagy pedig külön légszivattyú, nélkülözhetetlen volt a szívószelep vagy a visszacsapó szelep. A gyakorlat azonban bebizonyította, hogy a legtöbb üzemzavart e szelep okozta, akár önműködő, akár pe-10 dig vezérelt szelep volt. A találmány már most egy oly kétütemű gyorsjárású explóziós motor, mely benzin vagy nyersolajüzemre egyaránt alkalmas és emellett semmiféle szelep nincs alkal[5 mazva. A találmány lényege abban áll, hogy az égéshez szükséges levegőt külön légsűrítő szállítja, mely a főtengelyről lesz hajtva s célszerűen a munkahengerek közé szimmetrikusan van beépítve. A munka!0 hengerek dugattyúi úgy vannak kialakítva, hogy a kiömlést és töltést maguk a dugattyútestek megfelelő nyúlványa, ill. kivájata vezéreli, mi mellett a légszivattyú felső és alsó holtpontján a sűrített levegő!5 töltés átvezetésére megfelelő csővezeték vonul a beömlő nyílásokig. Ezen elrendezés folytán nemcsak a szelepek alkalmazása válik feleslegessé, hanem a légtartály is. 10 A. csatolt rajz a találmánynak csupán példakénti vázlatos megoldását mutatja be és pedig az 1. ábrán a kéthengerű motor függőleges metszetben, a 15 2. ábrán ugyanaz oldalnézetben, a 3. és 4. ábrán az I. és II. munkahengerek diagrammja a munkahenger és a légszivattyúhenger egymáshoz való viszonyának feltüntetésével, míg az 5—7. ábrák a légszivattyú különböző 40 megoldási alakját mutatják be. A példakénti kétütemű motornál a légiszivattyúhenger a középen van elrendezve s míg a két munkahenger munkafolyamata egymáshoz képest 180°- 45 kai van eltolva, addig a légszivattyú kettős működésű s mindegyik lökete a vele kapcsolt munkatérhez viszonyítva 45°-lcal van előre tolva. Például az I. munkahenger töltése az alsó holt- 50 pont előtt 45°-kal kezdődik, míg ugyanekkor a légszivattyú L forgatókarja (Al) ponton van, azaz 90°-kal az alsó holt pont előtt (3. ábra). A töltés az I. munkahengerben 90°-nyi elfordulásnak megfelelően 55 az (al, bl) úton tart s ezen idő alatt a munkahenger dugattyúja a töltőnyílást nyitva hagyja; ugyancsak ez idő alatt az I. munkahenger L forgatókara (Al—Bl) utat teszi meg s az alsó holtpontban a töl- 60 tés munkája b© van fejezve s ekkor a légszivattyúhenger szívóperiódusa következik a következő töltés részére. A II. munkahenger működése ugyanez azzal a különbséggel, hogy amíg a for- 65 gattyúkar az alsó holtpont körül az (a2— b2) utat végzi, a légszivattyú forgattyújának (A2—B2) útja 180°-kal diametriálisan fekszik ugyanezen forgattyúnak előbbi azonos periódusához képest. 70 A légszivattyú dugattyúhengerének a holtpontból való kiindulásától számítva kb. 75—90°-nyi úton csak vákuum jön létre, mert a szívónyílást a munkadugattyú zárva tartja s csak innentől kezdve 75 a holtpontig tart a szívás, a löket második felében. Ezen elrendezés feleslegessé teszi a szelepek és a légtartány alkalmazását. Hogy az elégett gáz vissza ne ára-