108025. lajstromszámú szabadalom • Előtétkályha

Megjelent íi)34. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108025. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Előtétkályha. Doctor Ármin műszaki tanácsos, gépészmérnök Debrecen. A bejelentés napja 1932. évi november hó 3-ika. Az eddig ismert előtótkályhák, cserép­kályhák elé helyezett vaskályhák voltak, melyek melegüket közvetlenül és gyorsan leadták a környezetnek és így a cserépkály-5 hák azon hátrányát, hogy csak hosszahb idő után melegítették fel a fűtendő helyi­séget, kiküszöbölték; ezenfelül még a belő­lük távozó füstgázokkal a cserépkályhát is felfütötték. 10 A találmány feladata ezzel szemben az, hogy ezen előtétkályha közönséges, idő­szakos fűtésű cserép vagy egyéb kályhához illesztve, azzal együtt egy folytonégő két aknás, alsó tüzelésű töltőkályharendszert 15 képezzen;, amivel célszerűen kezelhető, gaz­daságos fűtőszerkezetet kapunk, melyben silányahb tüzelőanyag füst- és bűzmentesen eltüzelhető. A találmány egyik kiviteli alakja az 20 1- áhrán oldalnézetben, a 2. ábrán C—D vízszintes metszetben fe­lülről nézve, a 3. ábrán E—F hossznietszetben oldalról nézve, a 25 4. ábrán A—B keresztmetszetben élői­ről nézve látható. Az előtétkályha négy oldallappal, felső fedlappal és alsó fenéklappal határolt ha­sáb, melynek tűz által érintett oldallapjai 30 tűzálló anyaggal vannak bélelve. Hátsó ol­dallapjához a fűtendő kályha tüzelőajtó­nyílásába benyúló (p) rövid toldalék csat­lakozik. Alsó része ferdém le van vágva, hogy a 35 fűtendő kályha kiugró lábazata ne akadá­lyozza meg ahban, hogy az előtétkályha a fűtendő kályha homlokfalához egész kö­zel simuljon. Felsőrésze (e) a tüzelőanyag befogadá-40 Sára való és (f) csapóajtóval van ellátva. Alsórészén sík rostély (g) van, mely lehet vízszintes és a (p) toldalékig ér vagy lehet ferdén elhelyezve, mint az az első és har­madik ábrán látható és ez esetben a (p) toldalékba bele is nyúlik. 45 A csapóajtó forgató tengelye felett egy az előtétkályha hátsó lapjával párhuzamosan elhelyezett (z) válaszfal van. Az előtétkályha fedlapján (d) töltő-, mellső faláni tüzelő- és hamuládaajjtó van. 50 Mindhárom ajtón légszabályozó nyílások (r, s) vannak. Ügy az (f) csapóajtón, mint a (z) válaszfalon! sűrű, apró nyílások le­hetnek. Működése a következő: Az előtétkályha (p) toldaléka a fűtendő 55 kályha ajtónyílásába olyan mélyen tolatik be, hogy hátsó fala a fűtendő kályha tüzelő­ajtó keretéig ér. Légmentes zárás elérésére asbestzsinór vagy agyagtapasztömítés al­kalmaztatik a toldalék és a kályhaajtó 60 kerete között. Az előtétkályhatüzelőajitót be­gyújtáskor kinyitjuk és a (g) síkrostélyon tüzet rakunk. Ha a tűz már jól ég, a (d) töltőajjtónyíláson át az (e) fűtőanyagtar­tányt fűtőanyaggal megtöltjük. 65 A tüzelőanyag az (f) állítható csapóajtó és a kályha mellső fala közötti résen a tü­zelőtérbe hull és a rostélyon felhalmozó­dik. A csapóajtó a tüzelőanyag minősége és osztályozásának megfelelően állítható be. 70 A fűtőanyag a rostélyon lévő tűztől meg­gyullad, ennek melegítő hatása következté­ben. a távolabb eső nagyobb tömegű fűtő­anyag gázosodni fog és a széngáz részben a rostély felé, lefelé, részben a (z) válasz- 75 fal és (f) csapóajtó sűrű, apró nyílásain át közvetlenül a (p) toldalék felé vonul. A hamuláda ajtónyílásán át betóduló le­*

Next

/
Thumbnails
Contents