108019. lajstromszámú szabadalom • Váltakozó áramú kollektoros gép

Megjelent 1934. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SgjlSR SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 108019. SZÁM. — VH/g. OSZTÁLY. Váltakozó áramú kollektoros gép. Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági 11. T. Budapest. A bejelentés napja 1932. évi március hó 10-ike. Ausztriai elsőbbsége 1931. évi március hó 20-ika. Oly váltakozó áramú kollektoros gépekben, amelyeknél a rotornak hurkos tekercselése van, két szomszédos kollektorlamella közötti, transzformátorosan indu-5 kált feszültség nagysága függ annak a mágnesmezőnek a nagyságától, amelyet a lamellákhoz csatlakozó hurkok körülvesznek. Ha a két szomszédos lamella között a transzformátorosan indukált feszültséget 10 csökkenteni kívánjuk, úgy a pólusonkénti mágneses fluxust kell csökkenteni. Nagyteljesítményű gépeknél ezen a módon nagy pólussszámhoz, tehát kis pólusosztáshoz és nagy csapszámú kollektorhoz ju-15 tunk. Az a körülmény, hogy a gépnek nagy a pólusszáma, pl. egyfázisú series kapcsolású motoroknál nagy fordulatszám mellett a rotorban nagy frekvenciát eredményez^ míg a kollektor nagy csapszáma 20 következtében a kefesurlódási veszteségek, melyek a kollektort melegítik, nem kívánatos mértékben növekednek. A ma használatos gépépítési anyagok mellett a pólusok lehető legnagyobb szá-25 mát nem a rotorfrekvencia következtében fellépő vasveszteségek határozzák meg, hanem a kollektorban fellépő súrlódási veszteségek. Ha a kefék a kollektoron sűrűelrendezésűek, akkor az ott keleitke-30 zett súrlódási meleg a kellő biztonsággal nem vezethető el. Másik oka annak, hogy a túlságos sűrű kefeelrendezést kerülnünk kell, abban van, hogy a kefék közötti átütést termé-35 szetesen szintén meg kell akadályoznunk, tehát a keféket egymástól a mindenkori transzformátoros feszültségnek megfelelő, legalábbis minimális távolságban kell elhelyezni. Ismeretesek már oly kollektoros villa- 40 mos gépek, melyeknél az egymásra következő keféket a kollektoron a kefe hosszúságának megfelelő mértékben egymással szemben váltakozva axiálisan eltolták. Ennek az elrendezésnek a hátránya, hogy 45 a kollektor axiális irányban kétszeres hosszal méretezendő, anélkül, hogy emellett az egymástól eltérő polaritású kefék közötti átütési lehetőséget lényegesen csökkentenők. 50 Nagyfeszültségű egy fegyverzetű átalakítóknál a plus- és minuskeféket a fegyverzet két oldalán elrendezett külön-külön kollektoron alkalmazták. A kívánt eredményt ily módon sem sikerült elérni, 55 mert bár a pozitív kefék kollektora sima maradt., a negatív kefék kollektorain azonban rövid időn belül berágódás mutatkozott, úgy hogy huzamos, megszakítás nélküli üzemre az ily gépek nem alkal- 60 masak. A találmány értelmében váltakozó áramú kollektoros gépeknél az áramot bevezető kollektorkeféket egyrészt és az áramot elvezető kollektorkeféket másrészt, a 65 rotor két ellentétes oldalán, tehát egymástól elkülönítetten elrendezett kollektoron helyezzük el, úgy hogy a fenti hátrányokat ily módon kikerüljük. Mivel váltakozó áramú kollektorcs gépeknél a keféknek 70 nincsen egyértelmű polaritásuk, a találmány szerinti gépnél a kollektoron a súrlódás következtében keletkező meleg és a pólusok száma is kétszer akkora lehet, anélkül, hogy a kollektoron káros hatások 75 jelentkeznének. Váltakozó áramú kollektoros gépeket tehát a találmány szerint oly nagy pólusszámokkal szerkeszthetünk,