108018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás brikettkoksz előállítására
_ 4 — állóságát biztosítani képes, külső erőbehatások alkalmazásával nem változtathatunk. Ebből azután következik, hogy a kellő szilárdság elérése után a brikett-5 szemek egymáshoz viszonyított nyugalmi helyzetére már nem kell feltétlenül súlyt helyezni, hanem azok a továbbiakban forgó, gördülő mozgást is végezhetnek. A kopásból származó porhulladék mennyisé-10 gének csökkentése érdekében azonban a brikettek relatív nyugalmi helyzetén a. lepárlás további folyamán sem célszerű túlerélyes változásokat eszközölni. A briketceknek egymáshoz viszonyított nyugalmi 15 helyzetben folytonos üzemben való lepárlását legalább addig, amíg a defonnálás veszélye fennáll, célszerűen úgy végezhetjük el, hogy a briketteket szállító szalagra vagy egy-egy részmennyiséget befogadó 20 szállító eszközbe helyezve visszük^ át valamely lepárló berendezés (pl. aknás kemence) fokozódó hőmérsékletű zónáin, miközben a briketteknek a lepárló térhez viszonyított helyzetét folytonosan vagy 25 ütemesen változtatjuk. Végezhetjük azonban a lepárlás műveletét úgy is, hogy pl. a kerámiái ipar körkemencéinél használatos fűtési módot alkalmazzuk, amikor a tüzelés helyének eltolásával a nyugalom-30 ban levő kamrás kemencén belül a lepárlás helyét, vagyis tulajdonképen a lepárló teret is vándoroltatjuk. Ebben az esetben a tűz előrehaladását követve, a befúvást, illetve elszívást a megfelelő hőmérsékletű 35 lepárló zónákban kell eszközölni. Az öszszes esetekben a lepárlás alatt álló brikettek rétegmagasságának megválasztásánál az összenyomás lehetőségét szintén számításba kell venni és a rétegmasságot 40 annak megfelelően kell megválasztani, így pl. nagyobb befogadóképességű lepárló tereket célszerűen csak úgy alkalmazhatunk, ha bennük a brikettek vízszintes, illetőleg ettől az iránytól nem túlságosan 45 eltérő helyzetű lapokon, kisebb rétegvastagságokban elhelyezve párolódnak. A nyers brikettkészítéshez bitumenes kötőanyagnak kátrány, avagy kátránylepárlási maradványok helyett az olajok 50 kénsavval való finomításnál képződő savgya.ntaféléket és az ásványi olajok vagy kátrányolajok nemesítésénél képződő polimerizált termékeket használhatunk. Ezek, a kátrányféleségeknek részben, esetleg 55 egészben való helyettesítésére alkalmas anyagok a szénlepárló ipar termékei között is szerepelnek és többnyire más célra nehezen értékesíthető anyagok. Példa: A nyers brikettek készítéséhez felhasz- ( nált anyagok: a) 0—3 m/m nagyságú szenekből álló félkokszpor, amely egy eocénkorú barnaszénnek alacsony hőfoknál eszközölt lepárlásából származott; 6 b) az előbbi szénnek a lepárlásából származó kátránynak az a része, amely a 200 C°-ig elpárolgó frakciók eltávolítása után visszamaradt: c) mészhidrát poralakban. 7 "Keverési arány súlyszázalékban: a) kokszpor . . . 88,2% b) kátrány . . . 10,6% c) Ca(OH)2 . . . 1,2% E keverékből készült nyers brikettek kb. 7 550 C°-ig fokozatosan emelkedő hőmérsékleten pároltattak. A lepárlásnál a befujtatás céljaira 100 kg nyers brikettre kb. 14 kg vízgőzt és 13 m3 olyan gázt használtunk fel, amely 25 térf. %i CO-t tartalma- 8 zott. A befujtatott anyagok hatásukat egyenáramlásban fejtették ki. Kihozat súlyszázalékokban 100 s. r. nyers brikettekre vonatkoztatva: 86,4 s. r. kokszbrikett, 8 2,2 s. r. kátrány, 4,0 s. r. víztöbblet a befujtatott vízgőzzel szemben, 2,2 s. r. gázbenzin, paraffinolajjal való mosás iitján kinyerve, 91 5,2 s. r. gáztöbblet a befujtatott gázzal szemben. A kapott kokszbrikett jellemzői: nyomó szilárdsága 42 kg cm2 , rövid lánggal ég, könnyen gyullad, fűtőértéke: 6400 kalória. 9i Szabadalmi igények: 1. Eljárás brikettkoksz előállítására lepárlás útján, folytonos üzemben olyan nyers brikettekből, amelyek lepárláson átment porszerű tüzelőanyagok- 11 ból (pl. félkokszból), avagy nyers szénnel való keverékeiből bitumenes kötőanyagok (pl. kátrány) hozzáadására készültek, azzal jellemezve, hogy, miközben a nyers briketteket kokszol- 11 juk, az egyidejűleg felszabaduló bitumenes gőzöket a lepárló térben hidrogénezzük azzal, hogy a lepárló térben szénoxidot tartalmazó gáz, és vízgőz nascens hidrogén képződését eredményező keverékének a brikettek hőmérsékletének emelkedésével azonos irányú áramlását tartjuk fenn.
