108018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás brikettkoksz előállítására

— 2 — mazó, de hasonló természetű anyagot is használunk és pedig célszerűen annak a nyers szénnek hasonló természetű lepárlási termékeit, amelynek poralakú fél-5 kokszát brikettezni óhajtjuk. A jelen találmány szerint a kitűzött célt úgy érjük el, hogy valamely párlásra alkalmas kemencébe, amely folytonos üzemet enged meg, a nyers brikettek le-10 párlásának folyamán, célszerűen közönséges atmoszferikus nyomással, egyrészt szénmonoxidot tartalmazó gázt, másrészt vízgőzt vezetünk (fújtatunk vagy szívatunk) be oly módon, hogy ezek a lepárlási 15 hőmérséklet emelkedésének irányában haladjanak. Miután a folytonos üzemű lepárló kemencetípusokná] a lepárlandó anyag a lepárló művelet előrahaladtával folyton 20 forróbb lepárló zónákba jut, az előbb említett lepárlási mód a gyakorlat számára annyit jelent, hogy a gázgőzkeverék a lepárló teret ugyanebben az értelemben, tehát ú. n. egyenáramban járja át. Ilyen 25 áramlás mellett a gázgőzkeverék a lepárló térben a lepárlás közben felszabaduló kátrány gőzökkel szemben öblítő hatáson kívül hidrogénező szerepet is fog betölteni. Ezt a hatást a gázgőzkeverékben levő 30 szénmonoxidnak és vízgőznek egymásra gyakorolt hatására a CO+H2O COa+H* reakcióegyenlet szerint fejlődő hidrogén végzi el a képződés pillanatában, vagy amint mondani szokás, nascens állapotá-35 ban. A hidrogénező hatás főleg abban nyilvánul meg, hogy azok a magas hőmérséklet okozta (pyrogén) molekulabomlások, amelyek folytán a magas forráspontú bitumenes anyagokból telítetlen szén-40 hidrogének és gázok keletkeznek, nasoeins hidrogén jelenlétében háttérbe szorulnak, a pyrogén bomlásnál képződött alacsony forráspontú szénhidrogének pedig bizonyos mórtékben telítettebbekké válnak. A 45 lepárló térből kikerült gőzök ily eljárás mellett minden esetre több alacsony forráspontú olajat (szénbenzint) tartalmaznak, mint a hidrogénező atmoszférát nélkülöző lepárlás termékei. 50 Az imént vázolt hidrogénező hatást az említett egyenáramlás elvének alkalmazásával érjük el a leggazdaságosabban. Ha ugyanis a gázgőzkeverék a brikettek legmagasabb hőmérsékletének helyén kez-55 dené meg útját, vízgőzkomponense e magas hőmérséklet hatására már itt felbomlana és legfeljebb nagy vízgőzfelesleggel avagy nagy áramlási sebességgel lehetne elérni, hogy a lepárló teret ellenáramban átjáró keverékben a hidrogéné- 60 zéshez szükséges vízgőztartalom a lepárló térnek még azon a helyén is meglegyen, amelyen a kátránygőzök a brikettből fel szabadulnak. Egyenáramlás esetén tehát a többköltséget okozó fölös vízgőz megta 65 karítható. További előnye az egyen áramlásnak, hogy ennél a lepárló tér ala csonyabb hőfokú zónáiba bejuttatott vízgőz hosszú uton át fokozódó mértékben érvényesül, minél fogva a képződő hidro 70 gén mennyisége a temperatura emelkedésével fokozatosan növekszik. A kátrányösszetevőknek a jelen eljárással elérhető legjobb hatásfokkal való hidrogénezése érdekében tehát a lepárló térnek legalább 75 abban a részében, ahol a brikettből kiszabaduló kátrányösszetevők, illetőleg a\ belőlük hidrogénezés útján képződött termékek hőokozta bomlása még nem haladja meg a tűrhető mértéket, egyenáramlást célszerű alkalmazni. A koksz egyes hamualkatrészei (pl. a mész) nemcsak arra alkalmasak, hogy a brikettkoksz szilárdságát fokozzák, hanem arra is, hogy a kátrányösszetevők 85 hidrogénezését elősegítsék. Amennyiben a nyers brikettek készítéséhez használt anyagok ilyen szervetlen hamualkotórészekben szegények volnának, célszerű ezeket a kívánatos, tapasztalatilag esetről- 90 esetre megállapítandó mennyiségben a nyers brikett készítésénél pótolni. Azok a hatások, amelyek a szervetlen hamupótlékok jelenlétének tudhatók be, szintén az alacsonyabb hőmérsékleten, egyenáramlás- 95 nál a legélénkebbek. így pl. mészpótlék esetében az előbbi egyenlettel megadott reakció sebességét, vagyis a nascens hidrogén fejlődését az a körülmény fokozza, hogy a mész a reakciónál fejlődő szén- 100 dioxidgázt annál jobban megköti, minél távolabb vagyunk a CaCOa bomlási hőmérsékletétől. Ez a körülmény egyben azzal a hatással is jár, hogy a képződött szénsavas 105 mész szilárd vázként még a kátrányösszetevó'k egy részének teljes elkokszosodása előtt összeragasztja a brikettben levő primer kokszszeneket. Igaz ugyan, hogy ez a mész később a lepárló tér magasabb hő- 110 mérsékletű zónáiban ismét összetevőire bomolhatik el, azonban a kemencéből kikerült brikettkokszbnn a mészből a levegőben levő széndioxid hatására a mészkarbonátváz regenerálódik. A hidrogénező hatású gázgőzkeverék egyenáramú áramoltatásával kombinálva