108010. lajstromszámú szabadalom • Erőgép

- 8 — tói mihamar megszabadulva a hasáb hát­lapja jelentékeny hatófeliiletet nyújt a beáramló gőznek. Ez most hatalmas erő­vel tolja maga előtt a hasábot, amelynek 5 enyhén domboruló vagy esetleg sík (14, 15) palástján . a hatófelület folytonosan növekszik. Az 1. ábrán a (8)-cal jelölt csappantyút éppen azon helyzetében látjuk, melyben 10 munkáját megfogja kezdeni; ecsappantyú a főtengely forgatásában tehát már részt fog venni, még mielőtt a (9) csappantyú munkáját elvégezte volna, sőt itt kezdődik a gőz teljes nyomás alatti kihasználása. 15 A középponttól jobbra a (3) betét és a (9) csappantyú közé eső hengerür jelenleg a fáradt gőz helye, de nemcsak ©z, hanem a hasáb üregéin át egészen a (8) csappantyú­val és a (2) betéttel határolt területig. 20 Miközben a csappantyúkat a gőznyomás lenyomja a csappantyúk alatti fáradt gőz a hasábnak (18, 19) nyílásain át kiszorul a hengerből. Jellemző a gépre, hogy a csappantyúk homorú felületére friss gőz 25 nyomása sohasem hat és feltűnő ,a hasznos munkát eredményező nyomáskülönbség. Mialatt a hasáb dolgozó felületén a csappantyú munkaképes nyomással végig­csúszik, a főtengely körülfordulásának 30 egy hatodát végzi el; rendes terhelésnél e rövid út alatt is ki kell terjeszkedni an­nak a gőznek, amelyet a gép a munka­szakasz elején kap. Arra a csappantyúra, amelyet a hasáb iplalástja jelentékeny 35 gyorsasággal fészkébe visszaröpít, nyomás már nem hat, de a fészkében gőzpárna keletkezik, amely nagyon jó szolgálatot tesz a csappantyúknak a henger falához való csapódásakor. K) Az egyik szakaszon a kiömlés még meg sem kezdődött, a másikon, mint láttuk, a forgató erő már működni kezd. E gépnek tehát nincsen holtpontja, hátránya azon­ban, hogy csak egy értelemben foroghat, 15 A?issza nem vezérelhető s ezért, ha előre és hátra való forgás kívánatos, a tengelyen két hasábot kell alkalmazni. Az egyik az előre-, a másik a hátrahajtásra. | A már említett (52) vezérlőtárcsa a (11) 0 főtengelyen a henger mellett a gép egyik oldalán — szemben a tolattyúrudak végé­vel — van felerősítve. E vezértárcsa át­mérője irányában az (55, 56) acélpofák csúsznak (57, 58) egyenes vezetékeikben; 5 ezeket, mint az ismert tengelyregulátorok súlyait az (59, 60) tekercsrugók a (11) ten­gely feléi húzzák. Ha a gép áll, az (55, 56) pofák vagy mondjuk kényszerpályák a (61, 62, 63) keményre edzett tolattyúrudak közül egyet, vagy kettőt benyomva tar- 60 tanak, miáltal a tolattyúrudakhoz kap­csolt megfelelő (61a) tolattyúk a beáramló gőznek megfelelő helyre szabad utat biz­tosítanak. A tolattyúrudaknak könnyű benyomhatása céljából a pofáknak a rud- 65 végekhez érő széle (64) felfutó és (65) le­futó éllel van kiképezve. A (61a) tolaty­tyúk helyett hasonló elrendezésben szele­pek is volnának a gépen alkalmazhatók, a következőkben egyszerűség kedvéért 70 azonban csak tolattyúkról fogunk szó­lani. Nagyobb gépeken a tolattyúrudak végén esetleg görgők alkalmazhatók. A gép lassú járásakor a ferdeszélű kényszerpálya leghosszabb felületével 75 síklik el a tolattyúrúdon s ezzel a beöm­lési a kiömlés kezdetéig tartja, azaz a gép teljes töltéssel dolgozik; ami itt csak azt jelenti, hogy a főtengely fordulatának még csak egy hatodrészét tette meg a to- 80 lattyú egy teljes töltés alatt. Egy teljes fordulat alatt a gép azonban hatszor kap ilyen gyorsító erőt, t. i. mindhárom to­lattyú kétszer, vagyis mondhatjuk, hogy a gép teljes töltéssel dolgozik. A tekercs- 85 rugók ,a fordulatszám növekedésével a centrifugális erő hatására engednek, a pofák egyenes vezetékükben mindinkább a kör széle felé tolódnak s minthogy az acélpofák olyan kiképzésűek, hogy kon- 90 centrikus körökkel való metszetük a ten­gely felé haladva egyre kisebb ívdarabo­kat eredményez, annyival rövidebb lesz az út is, amely alatt a beömlés tart, vagyis a hengerben ebben az arányban csökken 95 a töltés fokszáma. A terhelésnek hirtelen való megszűné­sekor a pofák úgy széjjelugranak, hogy a pofák belső sarka sem érinti a tolattyú­rudakat, míg a fordulatszám csökkenni íoo nem kezd. Világos, hogy ez a gép a leg­szűkebb határok között szabályozza ön­magát. A (61a) tolattyúk nyitása a már elmon­dott módon, zárásuk pedig a tolattyúszek- 105 rényben lévő gőz nyomása és a tolattyú­térben a tolattyúrúd mögötti erős (66) te­karcsrugó (1. ábra) hatására történik. A tolattyúrudakra mért erős lökések ellen­súlyozására való a (67) golyós talpcsap- no ágy. A tolattyúk és a henger kenése céljá­ból a (68) nyíláson ismert szerkezettel hengerolajat nyomatunk be, amely ott vé­kony (69) vörösréz csöveken osztódik el a 115 három gőzcsőbe. A találmány szerinti gép természetesen mint kondenzációs gép is működhetik.

Next

/
Thumbnails
Contents