108006. lajstromszámú szabadalom • Villamos kapcsoló, melynél a fényív két különböző közegben képződik

— 2 — ábrák sz-erint a 2. és 3. elektródok közötti érintkezés zárási helyzetben a folyadéktükör felett fekszik. Ezzel szemben a 3. ábra szerint az érintkezési hely a folyadék-5 tükör alatt fekszik és ez esetben a (2) és (3) elektródok mindegyike mozog olykép, hogy a (2) elektród lefelé, a (3) elektród pedig felfelé mozdul el. A felfelé való mozgásnál a 3. ábra szerinti (3) elektród 10 végállása vagy az (1) edény belsejében a folyadéktükör felett, vagy pedig az edényen kívül lehet. Az 5. ábra szerinti kiviteli példánál az elektródok közötti érintkezési hely a folya-15 déktükör felett van s a (3) elektród a (2) elektród mozgásának első szakaszában mozdulatlan marad s csak miután a (2) elektród már egy bizonyos mértékben elmozdult, jön a (3) elektród is mozgásba s 20 távozik a folyadéktükörtől. E (3) elektród mozgása lehet oly módon korlátozott, hogy az (1) tartány fedelében lévő átvezetési nyílása állandóan zárva marad; a (3) elektród azonban az (1) edényből ki is léphet 25 és így az átvezetési nyílást szabaddá teheti, úgy, hogy a í'ényív folytán képződő gázok vagy gőzök egy része eltávozhatik. Végül a (3) elektród mozgása oly természetű is lehet, hogy az csak az áram meg-30 szakítása után jöhet létre; ily módon az elektród ós a folyadéktükör között jobb szigetelés érhető el. A leírt berendezések működése a következőleg történik. 35 Az 1. ábra szerinti kapcsolónál, melynél a fényív következtében keletkező gázok vagy gőzök felfelé a külső környezetbe szabadon eltávozhatnak, e gázok vagy gőzök fékezve nincsenek, úgy, hogy megkö-40 zelítően (8) fordított kúp alakjában képződnek. Azon pillanatban, mikor az áramerősség 0 értéken megy keresztül, az edényben lévő folyadék, pl. víz a mozgó elektród felett záródik, minthogy annak 45 következtében, hogy a gázok vagy gőzök szabadon eltávozhatnak, a megszakítási nyomás csekély. A 2. ábra szerinti kapcsoló az 1. ábra szerinti kapcsolótól abban különbözik, 50 hogy az (1) edényen felül (4) fedél van megerősítve. Az edény a külső környezettel csak az (5) nyílásokon keresztül áll kapcsolatban. E kiviteli formánál a víznek az alsó mozgó elektród fölé való 55 visszaáramlását és ennek következtében a fényív eloltását a gázok vagy gőzök ellennyomása támogatja, mely a folyadéktükörre a (6) nyilak irányában gyakorol hatást, minthogy a fényív által fejlesztett gőzök, melyek a (4) fedélbe ütköznek, már 60 nem távozhatnak el szabadon. Ez esetben a gázok vagy gőzök burkolata körülbelül hengeres. Azonos ellennyomáshatás érvényesül a 3—5. ábrák szerinti kiviteli formáknál is. A 4. ábra szerinti kiviteli for- 65 mánál a gázok vagy gőzök nyomása első sorban a (3) elektródnak fúvással való hűtésére szolgál, amivel a fényív eloltása is előnyösen befolyásolható. Evégből az (1) edénynek felül köralakú (7) nyakszűkítése 70 van, úgy, hogy a (2) elektród számára csak szűk átvezetési nyílás marad. A fényív által fejlesztett gőzök e nyíláson átlépve, közvetlenül a (3) elektród ellen irányulnak, minthogy oly irányban áramlanak, 75 mely a (2) kontaktus nyitási mozgásával ellentétes. A gázok kilépési iránya, illetve ezeknek a helytálló elektródokhoz való érkezési iránya, mindazonáltal nem szükségsze- 80 rűen ellentétes a (2) elektród mozgási irányával, s kedvező eredmény elérésére elegendő, ha a gázok vagy gőzök e mozgási iránya a (2) kontaktus nyitási irányától eltér. A (7) nyakszűkítés középső átveze- 85 tési nyílásán kívül tehát még tetszésszerinti irányú csatornák is elrendezhetők, melyek a gázok egy részét a (3) elektródra vagy pedig közvetlenül az (5) csatornákba vezetik. 90 Szabadalmi igények: 1. Villamos kapcsoló, melynél a fényív két különböző közegben képződik, melyek közül az egyik valamely gáz vagy gőz, a másik pedig folyadék, azzal jel- 95 lemezve, hogy ,a gázok vagy gőzök, melyeket a fényív fejleszt, állandóan a környező levegővel állanak összeköttetésben és az elektródok szétválasztása olykép történik, hogy az elek- 100 tródok egyike a folyadéktartány feneke irányában mozdul el. 2. Az 1. alatti kapcsoló foganatosítás! alakja, azzal jellemezve, hogy mindkét elektród érintkezési helyei zárási hely- 105 zetben a gáznemű közegben feküsznek s a fényívnek az alsó mozgó elektródon levő csatlakozási helye a folyadékba való bemerülés előtt a gáznemű rétegen megy keresztül. no 3. Az 1. vagy 2. alatti kapcsoló megoldási alakja, azzal jellemezve, hogy két mozgó elektród van, melyeknek érintkezési helyei zárási helyzetben a folya-