108006. lajstromszámú szabadalom • Villamos kapcsoló, melynél a fényív két különböző közegben képződik
Megjelent 193é. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI jKBraL SZABADALMI RIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 108006. SZÁM. — VlI/G. OSZTÁLY. Villamos kapcsoló, melynél a fényív két különböző közegben képződik. Ganz és Társa villamossági-, gép-, waggon- és hajógyár r. t. cég Budapest, mint az Ateliers de Constructions Electriques de Delle S. A. párisi és Lyon-Villeurbanne-i cég-jogutódja. A bejelentés napja 1932.'évi október hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi október hó 31-ike. A használatos kapcsolóknál a megszakítási ív eloltása egyetlen közegben történik, mely folyadék vagy gáz lehet. Bizonyos berendezéseknél a fényív oltását két kö-5 zeggel végzik, egy folyadékkal és egy gázzal, mely utóbbit a fényív állítja elő. lil berendezéseknél a helytálló kontaktus zárt tartány fenekén van elhelyezve, mely a folyadékot tartalmazza és a mozgó kontak-10 tus, mikor a helytálló kontaktustól elválik, a folyadékból kilép és oly téren halad át, mely a külső légkörtől el van zárva. A találmány szerinti kapcsoló szintén két közeget használ s az ismeretes kap-15 csolóktól abban különbözik, hogy a gázok vagy a fényív által előállított gőzök a külső levegővel, közvetve vagy közvetlenül, állandóan összeköttetésben állanak, továbbá a kapcsolónak oly mozgó kontak-20 tusa van, mely a kapcsaló nyílásánál a folyadéktartány feneke irányában elmozdul. Az elektródok közötti érintkezési helyek vagy a folyadéktükör felett, vagy ennek 25 magasságában, vagy pedig ez EllcEltt is fekhetnek. Másrészt az az elektród, mely nem végzi a találmányra nézve jellemző s a folyadéktartány feneke felé irányuló mozgást, saját részéről helytálló, vagy 30 mozgó is lehet. Oly esetben, mikor a kapcsoló zárási helyzetében az elektródok közötti érintkezési helyek nem feküsznek határozottan a folyadéktükör felett, a magasabban fekvő elektródnak célszerűen a 35 másik, a folyadéktartány feneke felé mozgó elektród mozgásával ellentétes irányú mozgást lehet adni. Még azon kapcsolóknál is, melyeknél az elektródok közötti érintkezési helyek zárási helyzetben a folyadéktükör felett fe- 40 küsznek, létesíthető olyszerű megoldás, hogy a felső elektród az alsó elektród útjának végén mozgásba jön, hogy a felső elektród s a folyadékfelszín között kielégítő szigetelés legyen elérhető. 45 A legjobb eredmények a találmány szerinti oly kapcsolókkal látszanak elérhetőknek, melyeknél az egymástól szétválasztandó elektródok közötti érintkezési helyek határozottan és a folyadéktükör fe- 50 lett olykép feküsznek, hogy az alsó mozgó elektród mozgása első szakaszában a gázon vagy gőzön, azután pedig a folyadékon halad keresztül, mivel szemben a felső helytálló vagy esetleg mozgó elektród ál- 55 landóan a folyadéktükör feletti gáznemű közegben marad. A találmány szerinti kapcsolóhoz használt folyadék szigetelő vagy vezető folyadék lehet, pl. víz különböző hozzáadások- 60 kai vagy azok nélkül, vagy pedig olaj; a folyadék feletti gáz vagy gőz hasonlóképen szigetelő, vagy vezető, példaképen levegő lehet. A csatolt rajz 1—5. ábráin a talál- 65 mány különböző megoldási példái láthatók. Az összes ábrázolt kapcsolók lényegileg a folyadéktöltésű (1) edényből állanak, melynek belsejében a (2) mozgó elektród 70 lefelé mozog. Ez a (2) elektród zárási helyzetben egy másik (3) elektróddal érintkezik, mely az 1., 2. és 4. ábrák szerinti kiviteleknél helytállónak van feltételezve. Ez