108002. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövegeknek filmekre, különösen hangos filmekre való felvitelére
Megjelent 193é. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108002. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Eljárás szövegeknek filmekre, különösen hangos filmekre való felvitelére. Feinberg1 M. Nicolae mérnök Baimaclia. A bejelentés napja 1932. évi november hó 19-ike. Hangosfilmek vetítésénél, ha a film nyelvétől eltérő nyélvű országban történik a vetítés, a filmeket az illető ország nyelvén fogalmazott szövegekkel egészí-5 tik ki. A szövegekkel való kiegészítés fontosabb ismert eljárásai a következők: 1. A film egyes részeit kivágják, a kivágott részek helyére, azokkal pontosan 10 egyező hosszban, fényképészeti úton, szöveggel ós hangsávval ellátott, képmezők nélküli filmszalagrészeket ragasztanak. Hátrányai: Ragasztás következtében a film könnyen szakad és a hangsáv még a 15 leggondosabb másolás esetén sem pontosan ugyanolyan árnyalatú, mint a hangsáv többi része, vagy sötétebb vagy világosabb, úgy hogy a hang a szövegrészek helyén változik, mélyebb vagy magasabb 20 lesz. Ezt az eltérést a fül észreveszi. A képmezők hiánya a szövegrészek helyén a cselekmény folytonosságát zavarja. A hangsáv elkészítése céljából kétszeri másolásra van szükség. A filmszalag eredeti 25 hosszának változatlan megtartása a kép és a hang közötti szinkronizmus biztosítása céljából fontos. 2. A második ismert eljárásnál a szöveget az egyes képmezők meghagyásával 30 rendszerint a képmezők alsó részére viszik fel olymódon, hogy a filmnek szöveggel ellátandó részeit kivágják, a kivágott részekről, .azaz a képmezőkről és a hangsávról negatív másolatot készítenek, a ne-85 gatív másolat egyes képmezőire a szöveget rámásolják, előhívják, rögzítik, az ilymódon képmezőkkel és szöveggel ellátott negatív másolatról pozitív másolatot készítenek, előhívják, rögzítik és ezt a szö-40 veggel ellátott pozitív másolatot a kivágott részek helyére, a kivágott részekkel pontosan egyező hosszakban a filmsza lagba beragasztják. Hátrányai: Kétszeri másolás, nagy filmnyersanyagszükséglet. A ragasztás kövei- 45 keztében a film gyorsan pusztul, a beiktatott részekben a képmezők és a hangsáv árnyalata az eredeti film többi részeitől, jiég a leggondosabb kezelés mellett is eltér, úgy hogy a szemet és a fület az elté- 50 rések sértik. Az eljárás emellett hosszadalmas, költséges. Különös gondot kell fordítani arra, hogy a beiktatott részek hossza az eredetileg kivágott részek hoszszával pontosan egyezzék, mert különben 55 a kép és a hang között időeltolódás keletkezik. , 3. Az előzőkben ismertetett eljárásokkal szemben haladást jelent az úgynevezett norvég eljárás, mely a film szétdarabolá' 60 sát, a ragasztást és a kétszeri másolást elkerüli. Az eljárás lényege, hogy a film fényképészeti rétegét nedvesítéssel meglágyítják és ezt követőleg a szövegeket típusokkal vagy klisékkel a fellágyított 65 fényképészeti rétegbe sajtolják. A típus vagy klisé kiemelkedő részed a meglágyított fényképészeti réteget szétterelik, ügy hogy a sajtolások helyén a film teljesen átlátszó lesz. 70 Hátrányai: A betűk, illetve a klisék besajtolása következtében a film anyaga szenved, az ellenállása a vetítésnél és felcsévélésnél fellépő igénybevételekkel szemben csökken és a szövegrészek helyén 75 aránylag rövid használat után szakad. A típusok, illetve a klisé által szétterelt emulzió többé-kevésbé szabálytalan alakban, a középtől a szélek felé. szorul, úgy hogy vetítésnél a betűk kontúrja nyugta- 80