107975. lajstromszámú szabadalom • Diótörőgép

— 3 — lőkiar a (c) íadagolódob (k) kilincskerekének -fogaiba kapaszkodva, azt egy foggal elfordítja és így a (d) kanál az (a) garatról egy diót jnagával felemel. Ugyanekkor az ^m) le-felmozgó rúd a hozzá szintéin csuklósan erősített és rugóhatáis alatt álló i(l) emelőkart is felemeli, amelynek vége a (h) diótörődob (kl) kilincskerekét szintéin egy foggal elfordítja. Ekkor a (c) adagolódob (d) kanalából egy dió az (e) csatornán át a (b) diótörődob egyik (il) üregébe esik. Ugyanekkor a diótörődob egyik (il) iirege a (v) rúd alá kerül és az (o) tengely itoivábbfordulásakor ez a rúd a felső végén elrendezett rugó ellenében saját súlyánál fogva lassan ráesik a dióra, rniutátn a (p) bütykös tárcsa az (s) nyomórudat nyomja lefelé, amely a (t) kengyellel viszont a (z) kart húzza le. Ekkor a (z) magával vivő kar középső (4) gyűrűje, valamint á felső (5) és alsó (6) testrésze lefelé ihal'adás közben a (7, 8) összekötő kengyelekkel összetartva, szög alatt •lefordulnak és la (v) ta/piintó- és törőrúd falánál levő élek a rudat megfogják ós nyomják rá a dióra, úgy hogy ainnak héja széttörik. A (v) tapintó- és törőrúd alsó vége kúpos üregébe van kiképezve, miinek folytán a dióra jobban felfekszik és azt körülfogja. A tapintó- és törőrúd a diótörés előtt ráereszkedik a dió héjára, úgy hogy a dió nagyságától függetlenül a (p) bütykös tárcsa, illetve az (s) nyomórúd (t) beállított kengyele által a törőrúd mindig ugyanazt az utat teszi meg, tehát minden dió csak olyan nyomást kap, ami a héj feltörésére szükséges s így a bél sértetlen marad. A (h) diótörődob (il) ürege (20) gyűrűsbetéttel van ellátva, amely arra való, hogy a feltörendő dió héja annak felső éle által könnyebben feltörhető és az (il) üregből könnyebben kifordítható legyen. A dió feltörése után, az (o) tengely tovább forgatása mellett, a (10) kétkarú emelő a (v) tapintó- és törőrúd (9) ütközőjébe ütközve, azt ismét felemeli, miközben az (m) lefelémozgó rúd a vele egyvonalban elhelyezett (10) kétkarú emelő hatására felemelkedik és a hozzá csuklósan csatolt (i, 1) karok a (c) adagoló és (h) diótörődobot tovább fordítják, amikor is egy új dió kerül a diótörőrúd alá, a feltört dió pedig a (17) keret rostalemezére esik, rázás közben meglazul, úgy hogy onnan a munkaasztalra vezetve, könnyen szétszedhető. Az apróbb letört részek a (17) keret rostályán át az alsó (15) keret rostájára jutnak, ahol a héj és bélrész különválik. 60 E kereteket a (h) diótörődob kilincskerekével a (13) kétkarú emelő, valamint a két keretet összekötő (16) kétkarú emelő hozza rázómozgásba. A 9. ábrán feltüntetet kivitelnél az (a) 65 garatból a feltörendő dió a (18) adagolódobon, valamint a (h) diótörődobon átvezetett adagolólánc (19) láncszemének (il) üregébe kerül és azzal együtt jut a (v) tapintó és törőrúd alá. Az üregben a 70 dió a (20) gyűrűsbetét felső élére fekszik fel. A dob két keretrésze között a tengelyre ékelt (24) bütykös tárcsa, vagy excenter a tapintó- és törőrúd alatt az (il) üregben levő (20) gyűrűsbetétet kissé fel- 75 emeli, míg törés után, a dob elfordulása alkalmával, a gyűrűsbetéteket az excenter annyira felemeli, hogy a feltört dió az (il) üregből kiemelkedik. Természetesen e megoldásnál a (h) diótörődob (g) 80 tengelye szilárd és a dob azon fordul el, míg a (24) excenter a tengelyen rögzítve van, úgy hogy az mindig egyhelyben áll. Az adagolódob azonban együtt forog tengelyével. 85 Természetesen az adagoló, valamint annak a törődobhoz való vezetése, az itt ismertetett kiviteltől eltérő is lehet, úgyszintén a diótörőrúd emelő és a dob forgató berendezése változtatható, anélkül, 90 hogy a találmány lényege változást szenvedne. Szabadalmi igények: 1. Diótörőgép, jellemezve egy többszögű és kerületi síklapjain dió befogadására 95 való üreggel ellátott forgó dob, valamint a dió befogadására való üreg felett elrendezett le-felmozgó tapintó- és törőrúd által. 2. Az 1. igényben védett gép kiviteli 100 alakja, azzal jellemezve, hogy a tapintó-és törőrúd egy magával vivő karral van körülfogva, amelynek egyik vége a keretre szerelt rugóval ellátott csappárban van ágyazva, másik vége egy 105 bütykös tárcsával működtetett nyomórúdra szerelt kengyellel van összekötve, középső része pedig több gyűrűsrészből áll, melyek egymással kengyelek segélyével csuklósan vannak no összekötve. 3. Az 1—2. igényben védett gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tapintó- és törőrudat magával vivő kar középső zárt gyűrűs része a keretre 115 szerelt csappárban van ágyazva, e gyűrű alatt és felett a nyomórúddal összekötött karhoz csuklósan erősített