107965. lajstromszámú szabadalom • Acélszerkezet különösen repülőgépekhez

— 4 — jában, forrón hengereljük, amely hossztekercsekben vagy rendkívül hosszú lemezekben való t-ömegkezelésre alkalmas. Azután a kedvező tulajdonságokat, különö-5 sen az acélnak az alkalmazására kész szerkezetben szükséges szilárdságát azzal fejlesztjük ki, hogy az eleinte forró hengerléssel előállított csíkokat hidegen hengereljük. A hidegen hengerelt csíkot azután, 10 húzás közben, fizikai tulajdonságainak lényeges változása nélkül, hengereljük, hogy a szerkezet előállítandó részeinek megfelelő szögkeresztmetszetűvé alakítsuk. A részek, végeit úgy alakítjuk, hogy a szer-15 kezet kötéseinek egymást átlapoló részei keletkezzenek, majd a részek végeit a kötések átlapolt helyzetében összeillesztjük. Ezti követőleg az egymást átlapoló részeket a fent megadott nyomásokkal, ára-20 mokkái és ezeknek megadott hatásideje alatt ponthegesztjük és az acél hőmérsékletét a hegesztési helyeket közvetlenül összekötő övekben a fent megadott fokon tartjuk. Ausztenit-fajtájú rozsdamentes 25 acélnál ezt a hőmérsékletet a kritikus hőmérséklet alatti értékre korlátozzuk, melynél korrozióellenes tulajdonságai tetemesen csökkennek. Bizonyos acéloknál ez a hőmérséklet pl. 800° C. 30 A rozsdamentes acélt eddigelé főleg a kémiai iparban használták. Légi járműnél is megkísérelték használatát. Javasolták már a rozsdamentes acél hegesztését is. (L. a National Advisory Comittee oí 35 Aeronautics 532, Washington, 1921) szeptemberében megjelent „Welding cf Stainless Materials" című cikkét.) Ez aí cikk a H. Bull és Lawrence Johnson „Industrial Gase" című, 1928. évi márciusi és júniusi 40 számában megjelent azonos című cikknek újbóli publikálása. Számos, egymástól lényegesen különböző „rozsdamentes" acélfajta ismeretes. Néhány közülük különböző százalékarányú nikkelt tartalmaz, 45 de krómot nem, mások pedig; különböző százalókarányú krómot tartalmaznak, de nikkelt nem. Végül rendkívüli sok rozsdamentes acél nikkelt és krómot tartalmaz különböző százalékarányban. Ezeknek tu-50 lajdonságai különbözők; tág határok között változik különösen szilárdságuk és a korrozió elleni ellenállásuk, a hideg megmunkálásnak és az alkalmazott hőmérsékletnek megfelelően. A bizonyos hőfokon 55 túlmenő hőmérséklet alkalmazása lényegesen rontja a kezelt acélt a szilárdság és korr'zóellenes tulajdonságai tekintetében; csak hosszadalmas és fáradságos hőkezeléssel lehet az acélt! csak megközelítően is eredeti állapotába visszavezetni. 60 Igen sok nehézséggel találkoztak azoknál a kísérleteknél, melyek a rozsdamentes acélnak légi járműveknél való alkalmazására irányultak. Ilyeneknél eddigelé, kivétel nélkül, acetilén-oxigén- ésl fényív- 65 hegesztéseket alkalmaztak; az elektromos tompahegesztést és korlátolt terjedelemben az elektromos ellenállás-hegesztést a késkovácsolási iparban, valamint a kémiai- és főzőedény-iparban használták. 70 Ezek a hegesztések, különösen az oxigénacetilén- és fényívhegesztéseknél a szerkezet minősége és szilárdsága nagyfokú ingazodásnak volt alávetve és a hegesztés után sajátos hőkezelést igényeltek annak 75 a kárnak bizonyos mérvű kompenzálására, amelyet az anyag a hegesztés folyamán szenvedett. Általában a kész légi járműszerkezetek tömeg-hőkezeléséhez folyamodtak, hogy a szerkezeteknek az üzem- 80 ben fizikai tulajdonságait biztosítsák. Szerkezeti egységeket, mint oszlopokat, szarukat, bordákat stb. nagy darabkeresztmetszetekből állították elő, miáltal a hegesztést és a kötéseket gyakorlatilag a ys legkisebb mértékre lehetett csökkenteni. Ezek az egydarabú szerkezetek igen bonyolult húzó-keresztmetszetekhez és abnormális formákhoz vezettek, hogy a szükséges merevséget és szilárdságot kapjuk. 90 A bonyolult keresztmetszetek viszont oly acélt igényeltek, amely kezdetben elegendő lágy arra, hogy ezekben a formákban való húzáshoz alkalmas legyen. Fizikai tulajdonságai közel estek a kész szer- 95 kezethez alkalmazott tulajdonságokhoz. Újbóli tömeges hőkezelésre volt szükség, hogy az anyag tulajdonságait utólag ismét megjavítsuk. Ily; módon hibás körfolyam létesült. A repülőgép-iparban e io( szerkezeteknél kizárólag használt fényíves és acetilénhegesztések aránylag igen nagy hegesztéseket szolgáltattak; emellett az ezen hegesztéseknél előállított meleget nem lehetett ellenőrizni; ez a meleg az 10; aránylag 11 agy terjedelmű helyeken károsan befolyásolta az acélt. Ezeknek a hegesztéseknél mélysége, kapcsolatban a kötések terjedelmével és bonyolult voltával, hűtést eredményeztek, melynek foka tág IK határok között1

ingadozik. A szilárdság és a rozsdementes acéloknál kezdetben meglévő korrozióellenes tulajdonságok tetemesen és különböző mértékben csökkennek. Helyii hőkezelések ínég az eddiginél íif is nagyobb mértékben szükségesek ennek a káros állapotnak megszüntetésére, de mivel az egyik hegesztés állapota a má-