107965. lajstromszámú szabadalom • Acélszerkezet különösen repülőgépekhez
_ 2 _ dése van. A bizonyos igénybevételekhez szükséges nagyobb vastagság nem kedvező a ponthegesztésre, mert a tetemesen megnövelt keresztmetszet lényegesen nö-5 véli a nagy vezetőképességet és mert az elektromos áramnak és a hegesztés fejlesztette melegnek lokalizálása rendkívül nehéz. Emellett a duraluminium legnagyobb szilárdságát bizonyos hőkezelés 10 folytán kapja, amely hideg vagy meleg megmunkálásra következik. Ezeknek hatását a hegesztés, lokálisan, tönkre teszi, még pedig különböző mértékben. A hatások lokálisan helyre sem állíthatók. He-15 gesztés után az anyag kb. olyan állapotban lehet, mint az öntés után, de sokkal kisebb mértékben oly tulajdonságúak, mint melegen vagy hidegen megmunkált állapotban. 20 Duraluminiumból való oszlopok és szaruk gyakran csőalakúak voltak, mely alak azonban pont hegesztésre alkalmatlan. A duraluminiumtól eltérő fém repülőgépvázaknál úgyszólván kizárólag szén-25 tartalmú acélcsövekre korlátozódott. A csőalakú acél, alakjánál fogva, alkalmatlan a ponthegesztéshez, éppen úgy, mint a csőalakú duraluminium. Ezért a kötéseket rendesen acetilén-oxigénnel és fény-30 ívvel hegesztették. Ez azonban nem csupán a már említett nehézkes kötésekre vezetett, hanem költséges szerkezeteket is igényelt a vetődés csökkentésére, továbbá költséges munkákat a kiegyenesítésre és 35 hőkezelésre. A szokásos acélnak, mint szerkezeti anyagnak, fizikai tulajdonságai, az alkalmazott csőalakú keresztmetszetek és az aránylag nehézkes, szükséges kötés, együttvéve, a repülőgép vázának 40 túl nagy súlyát eredményezték. A hengerművekből kikerülő, szokásos széntartalmú acélak felülete erősen oxidált. A vasoxidok tudvalevőleg hatásos szigetelők a ponthegesztésnél figyelembe 45 jövő kis feszültségeknél. Tökéletlen ponthegesztéseket kapunk, mihelyt az elektróda és a hegesztendő szerkezeti anyag teste közé oxid kerül. Nagyobb feszültségek általában nem alkalmazhatók, mert a 50 hegesztési helyek eléghetnek, vagy túlhevülhetnek. A korrozió és az ennek meggátlását célzó bevonat, olaj, zsír stb. hasonlóképpen hat és leszorítj '£1 cl ponthegesztés tökéletességét és csökkenti egyen-55 letességét. A különböző feltételek folytán az egyenlőtlenség oly rendkívüli módon változik, hogy -eddigelé lehetetlen volt az annak legyőzésére alkalmas eszközöket felkutatni. Ez okból minden ponthegesztés minden másiktól különbözött és leire- 61 tetlen volt az egyenletes hegesztés. Ez az ok önmagában is elegendő volt arra, hogy kizárja a ponthegesztésnek alkalmazását a repülőgép- ós a léghajóvázak készítésénél. Más, pl. motoros jármű- 6! vek és síneken futó kocsik vázainál viszont alkalmazták a ponthegesztést, egyrészt mert ezeket .nehéz felületi bevonatokkal sikerült megvédeni korrodáló befolyásokkal szemben és másrészt mert 7( ezeknél, ellentétben a légi járművekkel, nem követelik meg az abszolút csekély súlyt. Közúti kocsik és gépi járművek szerkesztőinek szabad kezük volt abban a tekintetben, hogy e járművek részeinek 71 nagyságát növelhették és alakját szabadon^ megválaszthatták és a hegesztési helyek nagyságát és számát tetszőlegesen megnövelhették anélkül, hogy a járműveknek hordképessége szenvedett volna. 8( Emellett a szekrényvázak rendesen nem íő-hordszerkezetei a járműterhelésnek. A fő-hordszerkezet rendesen a keret, mely maga rendkívül tömör és melynek részeit szögecsek és orsók kötik össze egymással. 8? Légi járműben viszont a hegesztett váz a teher fő-hordszerkezete. Légi járműveknél tudvalevőleg a holt tehernek egy kg-mal való növelése az élőteher egy kg-jának feláldozását és így a 9C jármű teljesítőképességének csökkentését jelenti. Az élőteher, clZclZ cl hasznos súly és a holt teher, azaz a légi jármű és a hajtószerkezet súlya közötti alacsony viszony egyike azon akadályoknak, ame- 9í lyek a gazdaságos eredménynek hosszú ideig útját állották. A találmány másik feladata, az elektromos ponthegesztésnek általános alkalmazása, nagyrészt ennek az akadálynak kiküszöbölésére irányul, a ic váz súlyának tetemes csökkentésével. A találmány továbbá a légi jármű fémszerkezetének egyszerűsítését célozza. Alumínium és duraluminiiimnak aránylag csekély szilárdsága és a szögecselés szüksége komplikált keresztmetszetekre vezetett és költséges húzó- és csákozómunkát és gondos, fáradtságos munkával járó kötéseket igényelt. A testek merevségének követelménye kiterjedt keresztmet- n szeteket és számos eszközt igényelt a testeknek ezen kiterjedt keresztmetszetének könnyebbé tételére, pl. számos furattal. A lyukaknak csákozással vagy fúrással való készítése és az összeszegecselés igen ÍJ fáradtságos és nagy munka volt. Az acélcső-szerkezetnél nagy nehézségeket okozott a esőalakra való korlátozottság. Ez a
