107915. lajstromszámú szabadalom • Mérőkészülék áramló közegek mennyiségének mérésére, melynél a mérődobot a benne levő folyadék forgatja

— 2 — csonyabb folyadékszint mellett (3. ábra) a (k) mérőkamra és annak keresztmetszetben erősen bővülő (h) beömlési csatornája, kivéve az aránylag szűk (g) kiöm-5 lési csatornát, folyadékkal megtelt. Az (i) beömlő élen átfektetett (1) és (n) öszszekötővonalak, melyek az (i) élből a kiömlési csatorna kezdetéhez és végéhez haladnak, a beömlési csatornában a keresztit) metszetben háromszöget vagy körsektort határolnak, mey folyadékkal van tele, az (1) és (n) vonalaknak az (i) élen túl való meghosszabbításai által a (k) kamrában körülfogott (h) tér a találmány értelmé-15 ben legalább is megközelítően akkora térfogatú, mint a kiömlési (g) csatorna tere. Ha az (m) mérődob az 1. ábrában feltüntetett helyzetéből a (p) nyíl irányában 20 tovább forog, akkor megszűnik ugyan a folyadéknak az (i) élen át a (k) kamrába való áramlása, azonban a (k) kamrából a folyadék még nem áramlik ki. Mindenekelőtt mind jobban megtelik a mérőkamra 25 (g) kiömlő csatornája és az elforgás mértékében végül is tele van folyadékkal. Ez a folyadék csak akkor ömlik ki, ha a (g) kiömlési csatorna felső vége ugyanabba a szintmagasságba jutott, mint amelybe 30 az (i) beömlési él kerül. Ezt a pillanatot a 2. ábra mutatja. Ebből az is látható, hogy az (1) és (n) vonalak, valamint a (k) kamra külső fala közötti háromszög, illetőleg sektoralakú térben levő folyadék 35 teljes mértékben átáramlott a vele azonos térfogatú (g) térbe. A folyadék tehát a kamrában csak elhelyezkedését változtatta meg és továbbra is érintkezik az (i) beömlési éllel. 40 A 3. ábra a viszonyokat a mérődobban arra az esetre mutatja, amikor a folyadék szintje elérte a megengedhető legnagyobb magasságot ős pedig a dob ugyanazon helyzetében, mint amelyet a 2. ábra 45 mutat. Ebből az ábrából kitűnik, hogy dacára annak, hogy a folyadék szintje a 2. ábrában látható esettel szemben a (b) elosztási térben lényegesen megváltozott, a (k) kamrában ugyanaz a folyadék-50 mennyiség van. íg"y a (g) kiömlési csatorna teljesen megtelt a folyadékkal, míg a (h) térben folyadék egyáltalán nincs. A 4. ábrában a (k) kamra terét keresztben vonalkáztuk, míg a (h) és (g) terek— 55 ben csak egyszerű vonalkázást tüntettünk fel. Az (n') és (1') vonalak a (k) kamra töltését a (b) elosztótérben uralkodó legmagasabb és legalacsonyabb folyadékszint mellett jellemzik. A (g) és (h) részek megfelelő formai alakításával elérjük, 60 hogy a (k) kamrának és a (h) beömlési csatorna megtöltött részének, valamint a (g) kiömlési csatornának folyadéktöltése minden közbenső helyzetben is állandó marad. Ha pl. valamely közbenső hely- 65 zetben a (g) kiömlési csatornának csak '/r,-részét tölti ki a folyadék, akkor a (h) beömlési csatorna külső határoló felületének formai alakításával elértük azt, hogy ugyanabban a pillanatban a (g) ki- 70 ömlési csatorna fennmaradó t

k térfogatának megfelelő folyadékmennyiség van a (h) beömlési csatornában. A találmányt a fentiekben folyadékmérővel kapcsolatban ismertettük, azon- 75 ban a találmány természetesen hasonlóan kiképezett, folyadéktöltéssel dolgozó gázmérőknél is alkalmazható. A találmány értelmében szerkesztett, folyadéktöltéses gázmérő az eddig ismert hasonló készü- 80 lékekkel szemben azt az előnyt mutatja, hogy azok a hibák, amelyek a mérődobban levő folyadék elpárolgása következtében beállhatnak, lényegesen csökkentettek, mert — mint kimutattuk — a folya- 85 dók szintje a mérődobban bizonyos határok között ingadozhat, anélkül, hogy a mérés pontossága szenvedne. A találmány szerinti készülék gőz mérésére is használható. Általában tehát a szerkezet- 90 tel mindenféle áramló közeget, úgy gázalakút, mint folyadékalakút, nagy pontossággal mérhetünk. Szabadalmi igényelt: 1. Mérőkészülék áramló közegekhez, mely- 95 n él a mérödobot a benne levő folyadék forgatja, amelyre jellemző, hogy a mérődobban levő mindegyik mérőkamra beömlési és kiömlési csatornái úgy vannak alakítva, hogy a. beömlési élen 100 átfektetett, a kamrában uralkodó folyadékszintet jellemző vonalak a kamrák beömlési és kiömlési csatornáiban oly részeket határolnak, melyek térfogatainak összege legalább is megköze- 105 lítően állandó. 2. A.z 1. igénypontban védett mérőkészülék változata, amelyre jellemző, hogy az 1. igénypont szerint fektetett vonalakkal határolt részek alakjai a be- j ^q ömlési és kiömlési csatornákban egymástól eltérőek. 1 rajzlap melléklettel. l'allas nyomda, Budapest.