107905. lajstromszámú szabadalom • Hangátalakító készülék

_ 4 _ vezeték hajlított cső, magától értetődik azonban, hogy annak bárminő alakja vagy görbülete lehet. A (61) csövet egyik végén a gyűrűalakú (14) sarksaruhoz erő-5 sítjük, amelynek csavarmenetes furatában csavarmenetes (62) hüvely van és ebben a (6.1) csövet, például kemény forrasztással rögzítjük. A (63) biztosító csavaranya a csövet helyzetében elmozdulás ellen bizto-10 san rögzíti. A (33) fedőtárcsában és a (31, 32) szorító alátéttárcsákban a szerkezet hossztengelye irányában fekvő és egymással egybeeső (64) nyílások vannak, amelyek a (61) csőhöz vezetnek, aminek révén 15 az utóbbi a rezgő hanglemez mellső vagy a rezgéseknek kitett felületéhez jutó- hanghullámok számára nyitva van és azok egy része előnyösen az alacsony frekvenciák számára az (53) kamrába vezető csatorna, 20 tehát a rezgő hanglemez másik, lényegileg elzárt, vagyis alsó felületéhez vezető út. Nem szükséges, de előnyös, ha a készüléken kívül levő légkörhöz vezető cső vége a rezgő hanglemez kerületének szomszéd-25 ságában fekszik vagy az itt végződik. Az említett cső azonban kívánt esetben, például az (52) tok oldalfalán át nyúlhat ki. Mozgó csévés elektrodinamikus készülékeknél, amelyeknél a rezgő hanglemeznek 30 olyan merevsége és tömege van, hogy az rezgéskor dug-attyúszerűen működik, a rezgő hanglemez és a cséve mechanikai mozgása a hallható frekvenciák terjedelmének bizonyos részében torzítást okoz, 35 minthogy a rezgő hanglemez önrezgésének frekvenciája a frekvenciaterjedelem eme részében van. Az ismertetett készüléknél a rezgő hanglemez és a cséve hníóképes tömege, niecha-40 nikai ellenállása és merevsége legyen (mO, rO), illetve >(s0). Az előzőkben említett torzítás a karakterisztikagörbe alakjából megállapítható, amennyiben az a frekvenciaterjedelem nagyobb részében szabály-45 talan és a magasabb frekvenciáknál határozott jellegzetes lejtése, illetve emelkedése van. A rezgő hanglemez egyik oldalán levő kamrába zárt levegőmennyiség tömegének, merevségének és ellenállásának 50 megválasztása útján, ha a levegő a kamrából szűkített csatornán vagy nyíláson át távozhat, a rezgő hanglemez mechanikai mozgása vezérelhető és a rezgő rendszer torzítása a frekvenciák lényegileg 55 egész terjedelmében csökkenthető. A kitűzött célt úgy érjük el, hogy a rezgő hanglemez torzításának megszüntetése végett a (16) légrést és a (17) csillapító tárcsát rendezzük el és így a szükséges nagyságú akusztikai tömeget, valamint akusztikai go ellenállást iktatjuk be, míg a (26) kamra alkalmazásával a szükséges akusztikai merevséget érjük el az akusztikai áramkörben. Könnyebb megkülönböztetés végett ezeket az .akusztikai tömeg-, ellenál- 65 lás- és inerevségi alkatelemeket (m2, r2), illetve (s2) jelzéssel jelöltük meg (8. és 9. ábra.) A (26) kamra a rezgő hanglemezrendszer merevségének növelése mellett annak 70 önrezgési frekvenciáját fokozza. Az (52) tokban levő nagy (53) légkamrából vagy térből a (26) kamrába vezető, szűkített (23) csatornán vagy vezetéken át szívóhatás folytán a levegőnek az egyik irányban 75 való áramlása következik be, ha a rezgő hanglemez a sarksaruktól távolodik és a levegőnek az ellenkező irányban való benyomása megy végbe, lxa ,a rezgő hanglemez a mágnesrendszerhez közeledik. A ve- 80 zeték keresztmetszetének alkalmas megválasztása útján olyan akusztikai impedancia iktatható a levegőnek a rezgő hanglemez és a tokkamra között végbemenő áramlási útjába, amelynek segélyé- 85 vei a rezgő hanglemez mozgása az átviendő hanghullámok hatása alatt az elektrodinamikus készülék lényegileg egész működési frekvencia-terjedelmében vezérelhető. Bizonyos akusztikai készülékek- 90 nél, például elektromágneses és elektrosztatikus hallgatóknál, szénmikrofonoknál az említett impedanciának a frekvenciával fordított arányban kell változni. Olyan szerkezetű hangátalakító készülékeknél, 95 mint aminők például az előzőkben ismertetett mikrofonok, az említett akusztikai impedanciának lényegileg az egész frekvenciaterjedelemben állandónak kell lenni. A találmány szerinti elektrodinamikus ké- 100 szülék működési képességét csakis a (17) csillapító gyűrű alkalmazása esetén az (A) görbe tünteti fel (10. ábra.) Azt találtuk, amint az (A) görbe is feltünteti, hogy a rezgő hanglemez tömege 105 ós az alatta levő kamrába zárt levegő merevsége a készülék karakterisztikájának a másodpercenként mintegy 2000 periódustól 6000 periódusig terjedő frekvenciaterjedelemben bizonyos torzítást okoz, úgy, no hogy a görbe lassan lejt és azután meredeken .a kívánt egyenes fölé emelkedik. Az ismertetett hibás működés helyesbítése végett a rezgő hanglemez tömegreaktanciáját közömbösítjük a frekvenciák 115 ama terjedelmében, amelyben torzítás következik be. A kívánt célt úgy érjük el, hogy a (39) alkatelemet iktatjuk a köz-