107902. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nem szimmetrikus üreges testeknek műkőből való előállítására

Megjelent 1934. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIBÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107903. SZÁM. — IX/d. OSZTÁLY. Eljárás nem szimetriás, üreges testeknek műkőből való előállítására. Biró Ferenc kereskedő és Lautenburg- Jenő műkőiparos Budapest. A bejelentés napja 1932. évi május hó 3-ika. Üreges testeket műkőanyagból, formába öntés útján vagy műkőanyagnak forgásban tartottságra való felvitelével már készítenek, amelyekhez még felem-5 lítjük a formába öntött és ugyancsak műkőanyaggal összeragasztott részdarabokból készített tárgyak ismert előállítását is. Mindez eljárásoknak nagy hátrányai vannak. Az öntött darabok fala igen vas-10 tag, miáltal annak előállítása igen költséges, a tárgyak súlyosak és belsőjük felülete sohasem sima. Az öntött darabokból összeragasztott tárgyaknak még az a hátránya is megvan, hogy ragasztá-15 suk helye a tárgyakat elékteleníti és a ragasztás helyén az anyag nem homogén az egész test anyagával. A forgásban tartott magra felvitt műkőanyagból készített tárgyak formája, 20 éppen előállításuk módszere miatt, szűk keretek közé van szorítva. A forgási tengely egyenesétől a készítendő tárgy tengelye el nem hajolhat és külső formája csak hengeres lehet. 25 Ez eljárások hátrányait a találmánybeli eljárás teljesen kiküszöböli és lehetővé teszi több síkban is elhajló, nem szimetriás és keresztmetszetben nemcsak kerek kerületű, hanem sarkos vagy bár-30 mily formájú tárgyak elkészítését, továbbá azt is, hogy a készítendő tárgy szája kisebb átmérőjű lehet, mint belvilágának átmérője. Eljárásunkat, részleteiben, a mellékelt 35 rajzon feltüntetett példával kívánjuk ismertetni és pedig meghajlított, több síkban elhajló, exponentiális felületű hangszóró-tölcsérrel. A mellékelt rajz az exponentiális tölcsért hosszmetszetben ábrázolja. 40 Eljárásunkhoz olyan több darabból álló formát készítünk, amelynek egyes (b—p) darabjait, a mellékelt rajz szerint, az (a) formamagtól kezdődően átfűzött, hajlékony test, legelőnyösebben (5) drótkötél 45 tartja össze. Az ilyen összekötő drótkötél vagy drótkötelek végeit az (1) csavarorsóhoz erősítjük, amelyen a Í(2) anyát addig forgatjuk, amíg a formamaghoz nem szorul és ezáltal a forma többi darabjait is 50 annyira egymáshoz nem húzza, hogy az egész formának egyetlen sima külső felülete van. Az így elkészített formát oly anyaggal dörzsöljük be, amely a műkőanyagnak a formához ragadását megaka- 55 dályozza. Legelőnyösebbnek e célra az olaj közé kevert grafitport találtuk. A formára ((3) Sorel-cementpépet kenünk, akár kézzel, akár valamely segédeszközzel, pl. ecsettel, amely pépet ritkán QO szövött szövettel, pl. hessián- vagy molinóvászonnal borítjuk be. A szövetet ezután a pépre dörzsöljük i(maszírozzuk) úgy, hogy a még híg állapotban lévő pép a szövet hézagain keresztül nyomuljon, azt mintegy magába zárja és így száradás után a műkövet az így beágyazott szövettől szétválasztani ne lehessen. Erre újabb réteg Sorel-oementpépet kenünk fel és e rétegezést többször is megismételhetjük, 70 aszerint, hogy milyen falvastagságot akarunk elérni. Ez a szövetköpeny, mivel szálai egymásba vannak szőve, a műkő fizikai tulajdonságait igen előnyösen befolyásolják és így egész vékony falvastagságú tár- 75 gyakat készíthetünk. Az utolsó réteget vízálló lakkal vonhatjuk be.