107891. lajstromszámú szabadalom • Eljárás száraz fényelemek előállítására

Megjelent 1 Í)JÍ4. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107891. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Eljárás száraz fény elemek előállítására. Egyesült Izzólámpa és Villamossági H. T. cég- Újpest. A bejelentés napja 1931. évi december hó 15 ike. A találmány eljárás olyan fényvillamos készülékek előállítására, melyeik fémes vezetőből, közvetlenül ezen fekvő félvezetőrétegből (pl. fémvegyületből, szelén-5 bői, stb.) és ezen közvetlenül fekvő, sugárzást áteresztő, fémrétegből állnak. Az ilyen készülékek megvilágításukkor elektromotoros erőt fejtenek ki és zárt áramkörben segédfeszültség nélkül is villamos 10 áramot adnak. Az ilyen rendszerű fényelemeket fotogenerátoroknak vagy száraz fényelemeknek szokták nevezni és a találmány szerinti eljárás az ilyen fényelemek fényáteresztő elülső elektródáinak előállí-15 tására vonatkozik. A száraz fényelemek elülső fémelektródáit alkotó igen vékony fémréteget eddig sokféle módon, pl. katódaporlasztással, mechanikai porlasztással, elektrolitikus 20 redukcióval, stb. állították elő. Az e célból eddig ismeretes összes eljárásoknak közös jellemvonása az, hogy a sugárzást áteresztő vékony fémréteget úgy állították velük elő, hogy a réteg vastagsága az elő-25 állítás folyamán a kívánt méretig egyre növekedett, RZ8/Z El réteg előállítását közvetlenül, egyetlen munkamenetben végezték. Ezen ismeretes eljárásoknak azonban az a. közös hátrányuk, hogy csak körül-30 ményesen hajthatók végre és foganatosításukhoz rendszerint különleges berendezések szükségesek. Azt találtuk, hogy a száraz fényelemek elülső elektródáit az eddig ismert eljárá-35 soknál sokkal célszerűbben és egyszerűbben állíthatjuk elő, ha a félvezetőrétegen először a szükségesnél vastagabb fémréteget létesítünk és azután ezt, bármilyen alkalmas módon, a kívánt méretűre levékonyítjuk, azaz az elülső elektródát két 40 munkamenetben állítjuk elő. A levékonyítást célszerűen mechanikai úton végezzük és azt azon esetben, ha elülső elektródaként könnyen olvadó fémet vagy fémötvözetet használunk, előnyösen ennek 45 olvadáspontja körüli vagy e fölötti hőmérsékleten foganatosítjuk. A találmány szerinti eljárást alantiakban két példaképeni foganatosítási módjában részletesen ismertetjük, azon esetre, 50 ha vasalapon levő szelénrétegen Woodfémből való elülső elektródát akarunk előállítani. A szelénnel bevont vaslemezre a Woodfémet mechanikai porlasztással (Schoop- 55 féle eljárással) visszük fel és azután a vaslemezt teljesen egyenletes fémbevonat létesítése céljából olyan hőmérsékletre hevítjük, melyen a Wood-fém megolvad, de a szelénréteg még nem szenved alakválto- 60 zást, azaz nem olvad meg. Ezután a megolvadt Wood-fémet puha anyaggal, pl. vá.szondarabbal, egyszerűen letöröljük. Az eljárást úgy is foganatosíthatjuk, hogy egyben a szelén szokásos temperálását is 65 elvégezzük. Ekkor úgy járunk el, hogy a szelénnel bevont vaslemezt megolvasztott Wood-fémbe mártjuk és ezt azután a szelén olvadáspontjánál alacsonyabb temperálási hőmérsékletre hevítjük. Ha a le- 70 mezt e fürdőből kivesszük, azt megolvadt Wood-fémből álló réteg fedi, melyet ugyanúgy, mint fent, egyszerűen letörlünk. Mindkét esetben a szelénen minden különösebb rendszabály betartása nélkül 75 egyenletes, vékony, jól tapadó Wood-fémréteg marad meg a fényelem, elülső elektródájaként. Az ily módon előállított fény-