107888. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás vegyületek előállítására

Megjelent 1934. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107888. SZÁM. - IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás aromás vegyületek előállítására. I. G. Farbenindustrie A. G. Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1932. évi április bó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi április bó 29-ike. Ismeretes higanydifenilből és nátriumból kapott fenilnátriumnak oly anyagokkal való reagáltatása, melyek reakcióképes csoportokat vagy atomokat tartalmaz-5 nak. Ismeretes az is, hogy nátriummal brombenzolra szénoxid vagy más reakcióképes vegyületek jelenlétében behathatunk. Eltekintve attól, hogy e cserebomlások legtöbbje nem egyértelműen és csak 10 kis termelési hányaddal megy végbe, különösen a higanydifenil oly kiindulási anyag, mely nehéz hozzáférhetősége következtében az ilyen reakciók technikai kivitelét kizárja. 15 Azt találtuk már most, hogy az alkálifémeknek aromás klórvegyületekre indifferens szerves oldószerek jelenlétében és mintegy 40°-ot nem felülmúló hőmérsékleteken való behatásánál keletkező aril-20 alkálivegyületek sokféle cserebomlásra képesek, melyek a legkülönbözőbb vegyületek alkalmazásánál simán végbemenő reakcióval, jó, gyakran csaknem kvantitatív termelési hányadokat szolgáltatnak. 25 Ez az eljárás tehát új és technikailag olcsó módot nyújt ismert vagy ezekkel analóg vegyületek előállítására, ahol is az új eljárás az ismert eljárásokat a reakció lefolyásának egységességében és a termelési 30 hányadok tekintetében jelentékenyen felülmúlja. Az eljárást úgy foganatosíthatjuk, hogy mindenekelőtt az aromás klórvegyületeknek és az alkálifémeknek cserebomlását 35 befejezzük és ezt követőleg a keletkezett arilalkálivegyületeket reakcióképes csoportokat tartalmazó anyagokkal további cserebomlásba hozzuk. Az arilalkálivegyületek képzését azonban az említett anya-40 gok jelenlétében is végezhetjük, úgy, hogy a fokozatosan képződő arilalkálivegyület már keletkezése pillanatában cserebomlásba lép, ami által részben jobb termelési hányadokat érünk el, mint az elsőnek említett eljárással. 45 Példák : 1. 23 g nátriumot tartalmazó 250 cm3 benzolhoz 56 g klórbenzolt adunk. Kavarás és a levegő nedvességének kizárása mellett a hőmérsékletet 15° és 30° között 50 tartjuk. Mihelyt a reakció befejeződött, mindaddig szénsavat vezetünk be, amíg az alkáliás reakció eltűnt. Ezután a reakciómasszát vízbe öntjük és leválasztjuk. A vizes résznek sósavval való megsava- 55 nyitásánál 56 g kristályos benzoesav csapódik ki, melyet leszívatunk és megszárítunk. A termék 119—120°-on olvad. 2. 11.5 g nátriumot tartalmazó 125 cms benzollal és 28 g klórbenzollal az 1. példá- po ban megadott módon járunk el. Amint a reakció befejeződött, erős hűtés közben 33 g dietilaminoetilkloridot folyatunk be. A dietilaminoetilklorid teljes mennyiségének hozzáadása után a reakciómasszát 65 még fél óra hosszat forrásig hevítjük, ezt követőleg vízbe öntjük és leválasztjuk. A benzolos részt marókálival megszárítjuk, megszűrjük és a benzolt ledesztilláljuk. A maradékot ezután vákuumban desz- 70 tilláljuk, amikor is a dietilaminoetilbenzol 2 mm nyomáson 88—90° hőmérsékleten megy át. A termelési hányad 26 g. 3. 11.5 g nátriumot, 31 g p-klórtoluolt és 120 cm3

benzolt az 1. példában megadott 75 módon reakcióba hozunk. A reakció befejezte után addig vezetünk be szénsavat, míg az alkáliás reakció megszűnt. A további feldolgozás az 1. példában meg-