107862. lajstromszámú szabadalom • Textilfonal és szövet, valamint eljárás és berendezés ezek előállítására

— 3 — felső részében az (u) csap nyitásával vákuumot hozunk létre. Ugyanekkor az (n) csapot is nyitjuk, úgy, hogy az (a) edény belsejében levő impregnáló folya­. dék ismét a légköri nyomás hatása alá kerül. Az előállított vákuum, ill. légköri nyomás hatása alatt az im­pregnáló folyadék a (j) csapon át a (b) tartályba áramlik. Lehet az el­járást úgy is végrehajtani, hogy az (n) csap nyitása helyett a (q) csapot nyit­juk, miáltal az impregnáló folyadéknak az (a) edényből a (b) edénybe való áram­lását gyorsíthatjuk. A (t) csap nyitásával továbbá, a folyadéknak (a)-ból (b)-be való áramlását szintén elősegíthetjük, sőt le­het később az (a) edényben léghíjas teret létesíteni és a (p, n) és (q) csapokat zárva tartani, minek folytán a száltekercsből az impregnáló anyag fölös mennyisége ki­szivárog és apró cseppekben a tekercs fel­színére jut. A fenti eljárást, mely nagyon gyors lefolyású, kétszer vagy háromszor is meg­ismételhetjük. Mindegyik tekercs fonalait ilyen módon tökéletesen impregnálhatjuk. A száltekercseket előnyösen vákuum­ban szárítjuk, hogy ezzel a szárítás idejét csökkentsük ós magasabb hőmérsékleten dolgozhassunk. A 2—4. ábrák szerinti megoldási alak­nál, melynél az impregnálást vákuum vagy túlnyomás hatása nélkül létesítjük, az (1) impregnálandó fonal a (2) csévéről tekercselőt]ik le és mindenekelőtt az (5) alaplemezhez erősített (4) kefe (3) kemény szálai között halad el, majd a (7) kefe (6) szálai közé jut. A (7) kefe a készülék mozgatható fedeléhez van erősítve, mely a (8) tartóból és (9) kapcsolódarabból áll. A (7) kefe elhagyása után a szál az (5) alaplemezhez erősített (11) kefe (10) szálai között, majd a (13) kefe (12) szálai között halad el és azután a (14) orsóra tekercselődik. Az (5) alaplemezekben (15) edény van, melynek (16) mélyedésében a fonal impregnálására való, diszperzióban, szuszpenzióban, vagy oldatban levő kaucsuk foglal helyet. A (8, 9) fedél a (17) csukló révén függ össze az (5) alaplemez­zel és ehhez képest a (18) zárószervvel rögzíthető. A (10) és (12) kefék között á szál a (19) szálvezetőn halad át, melyet ide­oda mozgatunk. Midőn a (8, 9) fedelet felemeltük és a (16) mélyedést kaucsuk szuszpenziójával, diszperziójával, vagy oldatával megtöl­töttük, a szálat a (2) orsóról lefejtjük és azt a (4, 11) és (13) kefék (3, 10) és (12) szálai közé fektetjük ós a (14) orsóra erő- 60 sítjük. Ezután a (8, 9) fedelet lezárjuk és a (18) rögzítővel leszorítjuk, minek foly­tán a fonal a (7) kefe és (6) kemény szálai közé jut és a (16) mélyedésben levő fo­lyadékba merül. Ezután a (14) orsót for- 65 gásba hozzuk, úgy, hogy a fonal a (2) csévéről letekercselődik ós a (4, 6, 11), va­lamint (13) keféken egymásután áthalad, miáltal a kaucsuk szuszpenziója vagy oldata azt impregnálja és az impregnáló 70 szer fölös mennyisége a (13) kefénél tá­vozik el, melynek (12) szálaihoz a fonal nemcsak hosszirányú elmozdulása miatt dörzsölődik, hanem a (19) szálvezetőnek a fonal mozgására keresztirányú ide-oda 75 járó mozgása miatt is. Ha a fonal szilárdsága megengedi, egy­más mögött több impregnáló fürdőt is elhelyezhetünk, úgy, hogy a fonalat több impregnálásnak vetjük alá a készüléken 80 való egyszeri áthaladás alatt, mely után a fonalat meg kell szárítani. Ha a fonal szilárdsága ezt nem teszi lehetővé, a fo­nalat egy és ugyanazon fürdőben egy­másután többször áthúzhatjuk. 85 Az egy ízben a folyékony (szuszpendált, diszperzált vagy oldott) kaucsuktól tel­jesen megszabadított fonalat további ke­zelésnek, pl. vulkanizálásnak vethet­jük alá. 90 Minden esetben az impregnáló folyadék kaucsuknak vizes diszperziójából (mes­terséges vagy természetes latexből) áll­hat. Ez esetben a kaucsuk lehet természe­tes, szintétikus vagy hulladék regenerá- 95 lásával készült. Az impregnáló folyadék e kaucsukfajtáknak megfelelő oldószer­ben előállított oldata is lehet. Kaucsuk helyett alkalmazhatunk guttaperchát vagy balatát, vagy bárminő más rugal- 100 mas anyagot. Az oldathoz vagy a vizes diszperzióhoz ásványi vagy szerves ada­lékanyagokat adhatunk. Latex használata esetén ezen adalék­anyagoknak nem szabad koagulációt 105 okozni, hanem azoknak kolloid, vagy a lehető legtökéletesebben diszperzált álla­potban kell lenniök. Az időelőtti koagu­láció elkerülésére bárminő alkalmas ada­lékanyagot használhatunk, pl. ammoniá- no kot. Ha szükséges, a vizes diszperzióhoz vagy oldathoz ként, kénvegyületeket és a vulkanizálást elősegítő szereket adagol­hatunk. A latex alakjában lévő kaucsuk nem 115 hajlamos a megsűrüsödésre és sokkal ha­tásosabb, mint az elgŐzösített oldatokból keletkezett kaucsuk. A meleg hatása

Next

/
Thumbnails
Contents