107861. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, valamint edény, berendezés, katalizátor és katalizáló kézülék szerves és szervetlen anyagok katalitos átalakítására
A mellékelt rajzok a találmány szerinti berendezés egyik foganatosítási alakját példaképen, vázlatosan tüntetik fel. Az 1. ábra a katalizáló készülék előlné-5 zete. A 2. ábra szén stb. katalizálására való berendezés felülnézete. A 3. ábra az egyik katalizáló, illeve hidrogénező edény hosszmetszete, nagyobb lép-10 tékben. A 4. ábra a katalizátor tartói közül kettőnek a hosszmetszete, még nagyobb léptékben. Az (1) antoklávban (2. ábra) porított 15 vagy kellő finomsággal elosztott szenet bensően összekeverünk annyi olajjal, hogy a keverék folyékony legyen. Az (1) autokláv olyan tartály, melybe a szén és olaj keverékét bevezetjük és a forgó (2) kavaró-20 lapokkal vagy vevőszervekkel állandóan mozgásban tartjuk. A (2) kavarólapokat ágyazó (3) tengelyt a (6) erőgép hajtja az (5) tengely és a (4) lánc útján. Szilárd anyag leülepedésének meggátlására és kén 25 kiküszöbölésére stabilizátort vezetünk be, mely 10—15% titánt tartalmazó, finoman elosztott csapadék-vasoxid; ez az anyag timföld gyártásánál bauxit kezelésekor kapott melléktermékek. Az (5) tengely a 30 (7) szivattyúval is kapcsolatos, mely az anyagot az (1) autoklávból a (9) szeleppel szabályozható (8) csövön át kivonja és a (14) elzáró szelepen s a (10) csövön át, a rendszer szelepének működésétől függően, 35 a (11, 12, 13) katalizáló, illetve hidrogénező edények egyikébe vagy mindegyikébe továbbítja. Az (1) autoklávot a (15) égőkkel vagy egyéb eszközökkel hevítjük a kívánt hőmérsékletre, melyet azután a (10) csö-40 vet hevítő további, pl. (16) égővel tartunk fenn. A (17) kompresszor a (18) főcsövön át bevezetett hidrogént vagy egyéb gázt összesajtolja, majd a (19) csövön, valamint 45 (20) elzáró szelepen át a (21) receiverbe továbbítja. Innen a hidrogén a (22) csövön át a i(23) csőbe jut i(l. ábra), melyben .a kezelendő anyaggal találkozik. A (23) cső (24, 25, 26) ágai a (11, 12, 13) katalizáló, 50 illetve hidrogénező edényekhez vezetnek; a keverék áramlását a csőágakban a (27, 28, 29) szelepekkel szabályozzuk. Világos, hogy a szelepek működtetésével a katalizáló, illetve hidrogénező edények 55 közül akár csak egyet, akár pedig sorba iktatva két vagy több edényt is használhatunk és hogy a. feltüntetett három edény helyett még továbbiakat is beiktathatunk, ha ez szükségesnek vagy kívánatosnak látszik. 60 A 3. ábrán csak egyetlen katalizáló, illetve hidrogénező edényt tüntettünk fel, mert valamennyi (11, 12, 13) edény alakja és működési elve egy és ugyanaz. A kezelendő anyag és a hidrogén vagy 65 egyéb gáz a (24) csövön át a (30) eniulgátorba kerül, mely az ábrázolt foganatosítási alaknál a (31) terelőlapokból és a drótszövetből készült (32) szeparátorokból áll; ezt az elrendezést bármely mással 70 helyettesíthetjük, mely a szén és olaj, valamint hidrogén vagy egyéb gáz bensőséges emulgált keverékét létesíti. Ez a keverék az emulgátor feneke és a (34) öntöttvas kúp csúcsa közötti (33) térbe 75 jut. A (34) kúp a (1) öntöttvas edény hőszigetelő (35) bélésének alsó részén nyűg szik. A (34) kiipon egymásfölött fekszenek a kúpos (36') katalizátortartók. Ennek az 80 összeállításnak tetején és alján egy-egy (37) aszbesztkúp van. A kúpos (36) tartókat a beléjük sajtolt (38) bemélyedések kívánt távolságban tartják egymástól (4. ábra). A tartók 85 egyik vagy mindkét felületére visszük fel a poralakú katalizátort. A fent ismertetett eljárást és készüléket ismert összetételű katalizátorral is alkalmazhatjuk, ajánlatosabb azonban a 90 találmány szerint radioaktív monazit-homokból és hozzákevert kobaltból vagy kobalt és nikkelből álló katalizátort használni; ezeket a fémeket előzőleg porítjuk és hidrogénben vagy más redukáló gáz- 95 ban hevítjük, hogy felületükről az esetleges oxidot eltávolítsuk. A monazit-homokhoz és a kobalthoz, vagy kobalt és nikkelhez redukáló gázzal kezelt csapadékrezet keverünk. Hozzá- 10( adunk még cériumoxidot és előnyösen fém- vagy oxidalakú krómot is, majd az egészet bensően összekeverjük. A fémek és fémoxidok porkeverékét fémből, pl. vasból, vagy bármely nem toi éghető anyagból, pl. aszbesztből készült (36) katalizátor-tartókkal koherens tapadásba hozzuk sziliciumeszter vagy -eszterek útján, melyet, illetve melyeket előnyösen valamely alkalmas közegben vagy m közegekben, pl. alkoholban oldunk. Az előzőleg felmelegített vagy felhevített katalizátor-tartókat alkalmas módon bepermetezzük, bemázoljuk, illetve beborítjuk a sziliciumeszterrel vagy -eszte- li rekkel vagy ezekbe bemártjuk, majd a
