107842. lajstromszámú szabadalom • Elektromos gépek álló és forgóeszköze

— 2 — épített, körben futó, a súlyt lényegesen nem emelő térbeli rácsos szerkezetet képezhetnek. Ezen utóbbi esetben tehát a mágnestestet stb. rögzítő rész mintegy 5 külön van választva a terhelést felvevő résztől, úgy hogy ezen rész mindenkor az igénybevétel és súlycsökkentés szempontjából legkedvezőbb keresztmetszeti alapkőt kaphatja meg. 10 A találmány megoldási elve néhány kiviteli példa kapcsán a uellékelt rajzok 1—12, ábráiban van bemutatva, melyek közül az I. és 6. ábrákon egy-egy állórész ko-15 szórójának keresztmetszete, ,a 2., továbbá a 7. és 8. ábrákon ugyanezek oldalnézetei, a 9. ábrán egy forgórész koszorújának ke-20 resztmetszete, a 10. ábrán ez utóbbinak oldalnézete, végül a 3—5., továbbá a II, és 12. ábrákon a stator-, ill. rotor-25 váz koszorújának egyes példaképpeni kivitelei láthatók. Az 1—2. ábrák szerinti kivitelnél a statorkeret főrészét tulajdonképpen a gerincével a gép tengelyére merőlegesen ál-30 lított, körben meghajlított erős (7) I-vas képezi, mellyel bizonyos körosztási távolságokban a statorszélességű gyengébb (8) U-vasak vannak összeerősítve. Ezen U-vasak végei mindkét statoroldalon köriil-35 futó (10, 10) szögvasakkal vannak peremezve s az egész keretszerkezet a stator homlokíelületein példaképpen a (11—11) gy űrű tá r csákkal 1 ezá rva. A (7) T-tartó úgy van választva, hogy 40 inercianyomatéka egymagában is elegendő legyen a hajlítás elleni kellő szilárdság biztosítására. -Minthogy ezen tartó talpszélessége aránylag kicsiny, az említett (8) U-vasak szolgálnak a széle-45 sebb mágnestűst koaxiális megfogására; az ívszegmentekből összeépített mágnestest a 2. ábra szerint a két-két U-vas között a középen elhelyezett (3) alkotóirányú ékekbe csavart (6) csavarok segít-50 ségével van az ezen U-vasakkal összeerősített (10) szögvasakkal összekötve. A 7—8. ábrák szerint elhelyezhetők azonban a (3) ékek a (8) U-vasak középsíkjában is, mely esetben a (6) csavarok, ill. 55 a mágnestest közvetlenül ez ['-vasakkal vannak összekötve s a (10) szögvasak, mint a 6. ábra keresztmetszetben is mulatja, elmaradhatnak. Azon célból, hogy a mágnestest szélső lemezkötegeinek súlya a (8) U-tartódarabokat meg ne haj 60 líthassa, az U-tai tók végei — akár közvetlenül, akár az 1—2. ábrák szerint a (10) szögvasak közbeiktatásával •— a (9—9) térbeiileg átlósan vezetett merevítő rudak segítségével a (7) tartó kulsö 65 talpának gerincmenti sarokpontjaihoz vannak kötve; ezen rudak a szabad U-tartóvégekkel együtt egy térbeli rácsszerkezetet alkotnak s így ez utóbbiak behajlását megakadályozzák. A 8. ábrán két- 70 szeres rácsozás látható. Az ismertetett szerkezetek egyéb megjelölt alkatrészei közül (1) a mágnestestet, (2) a tekercsiejeket, (4) a koszorú tengelyirányú szorító-, ill. összekötő csa- 75 varjait, (5) a tekercsiejeket védő burkolatot, (12) a statorváz alapzatkonzolját jelentik. A 9—10. ábrabeli rotorkoszorú azonos hivatkozási számokkal jelzett analóg szer- 80 kezeti részekből van összeépítve s a szerkezet célja az előbbiek alapján közvetlenül érthető. A koszorúváz egyes alkotórészeinek, valamint a rácsszerkezetnek egymás kö- 85 zötti inere-v összekötése szegecselés, esetleg csavarok segítségével, a legcélszerűbben azonban hegesztés útján történhetik. Maga a koszorúváz főrészét alkotó (7) tartó is nemcsak hengerelt, hanem a 3--4. 90 ábrák szerint gerinc- és övlemezekb'íl ill. szögvasakból, sőt az 5. ábra szerint T-vasakból összeállított szelvény is lehet. Utóbbi esetben a talpak közötti összefüggő tartógerinc a (13) rácsozással van 95 helyettesítve, miáltal az intercianyomaték szempontjából még előnyösebb anyagelosztás s így további súlycsökkentés érhető el. A rácsszerkezetet alkotó rudak tömör rudak, csövek, hengerelt szelvé- 100 nyek, mint pl. U- vagy szögvasak, esetleg lemezből sajtolt szelvénvek lehetnek. Hegesztés vagy szögecselés út.ián előállított nagyobb átmérőjű koszorúknál a köralak bizonvos mértékig pontatlan. Fn- 105 nek kiküszöbölésére szolgál súlvmegtakarítás miatt r,z alkalmazott (8) idomvas és pedig oly elrendezésben, hogv a pontos körré való megmunkálás az idomvasak közel sugárirányú szárain tör+érík. 110 A 11—12. ábrák szélesebb és súlyosabb álló-, illetve forgórészek számára va'ó, példaképpen két I-tartóval bíró koszorúvázakat mutatnak, melyek a két I-tartó között is rácsozva vannak. Ezen úiabb rá- 115 csozás által a két főtartónak egymáshoz