107840. lajstromszámú szabadalom • Kéménytisztító ajtó
Megjelent 1934. évi január hó 3 -án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BTRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 107840. SZÁM. — VIII/d. OSZTÁLY. Kéménytisztító ajtó. Vasárugyár R. T. Sopron cég Sopron. A bejelentés napja 1932. évi julius hó 7-ike. A szabadalom tárgya kéménytisztító ajtó, mely az ismert kéménytisztító ajtóktól főleg abban különbözik, hogy tömeg gyártással könnyen és olcsón előállítható, 5 igen merev és zárószerkezete két szélső helyzeitében önműködően megakad, miért is a kéményajtót a kéményajtókulcsnak egynegyed fordulatával biztosan nyithatjuk, illetve zárhatjuk. 10 A kéménytisztító ajtók tudvalevőleg közös keretbe foglalt keittős ajtószárnyból! állnak, azért, hogy a füst esetleges kiáramlását biztosabban megakadályozzák. Eddigelé a belső ajtó számára külön fel-15 fekvő felületről kellett gondoskodni, mely a belső ajtónak záróhelyzetén túli elfordulását megakadályozta. E felfekvő felületet az ajtókerethez külön hozzáerősítették, amiáltal az, előállítási költségek meg-20 növekedtek. A találmány szerint az ajtókeretet egyetlen lemezből úgy sajtoljuk, hogy a belső ajtónak sajtolt felfekvő felülete van. Az ajtókeretnek ezen újfajta alakja azon előnnyel is jár, hogy az ed-25 diginél lényegesen merevebb. A belső ajtónak eddigelé is volt nyitó fogantyúja, melyet eddigelé a belső ajtóhoz rendszerint hozzászegecseltek. A találmány szerint e fogantyút egyetlen lemezsávból, , 30 illetve pántvasból iigy alakítjuk, hogy azt az ajtóhoz szegecselő anyag felhasználása nélkül gyorsan és megbízhatóan hozzáerősíthetjük. Különleges végül a külső ajtónak zárószerkezete, melyet tömeg-i 35 gyártással sajtolt elemekből olcsón és gyorsan úgy állíthatunk össze, hogy a zárónyelv csakis egy negyedfordulatot tehet. A rajzon a találmány nak egyik példa, 40 képpeni kiviteli alakját láthatjuk, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, sokféleképpen el is térhetünk. Az 1. ábra a kéményajtókeretnek és két ajtójának távlati képe nyitott ajtók mellett, a 45 2. ábra a kéménytisztító ajtónak keresztmetszete zárt ajtók mellett, a 3. ábra a belső ajtónak a nyitófogantyún át eszközölt részleges hosszmetszete, a 4. ábra a külső ajtónak a zárószerkeze- 50 ten át eszközölt nagyobb léptékű, részleges keresztmetszete, az 5—9. ábrák a nyitószerkezetnek, illetve zárószerkezetnek egyes részleteit távlatilag mutatják, a 55 10. és 11. ábrák végül a külső ajtó zárószerkezetes részét belülről, nagyobb léptékben, a zárószerkezetnek kétféle munka 1" elyzetében mutatják. A találmány szerint tehát a külső és 60 belső ajtónak közös ajtókeretjét egyetlen lemezből úgy sajtoljuk, hogy a belső (c) ajtónak felfekvő (k) felülete legyen. A (b) külső ajtó felfekvő felületét alkotó (d) keretnek ezen célból mélyített (k) része 65 van, mely a belső (c) ajtónak felfekvő felületét alkotja. A külső ajtó felfekvő felületét alkotó (d) keret és a belső (c) ajtó felfekvő felületét alkotó (k) keret közötti kapcsolatot a lemezből gúlaalak- 70 ban kisajtolt (1) rósz alkotja. Mivel az ajtókeret sajtolásakor egyetlen telt lemezdarabból indulunk ki, azért a sajtolási munka félgyártmányaképpen a külső (d) keretet és annak gúlaalakú (1) bemélyedé- 75 sét nyerjük, melyet alul a lemez sülyeszíett része kitölt. E kitöltő lemezrészt az (i'\ j', j") vágásokkal négy (i', i', j, j) részre osztjuk. Az (i') részek kellő ldhajlításával és meghajlításával az (i) tartó- 80
