107828. lajstromszámú szabadalom • Levehető gépfegyvermarkolat

kolat behelyezését a fent ismertetett módon (3. ábra); a kallantyútengelyt a (16) nyíl irányában elforgatva, az az (1) markolat (17) mélyedésével kapcsolódik (2. í> ábra), mely a markolatot ebben a helyzetben rögzíti. A (18) rugóval terhelt (19) rögzítőemeJ-tyűt forgathatóan ágyazzuk az (1) markolatban, a (20) csapon; a rögzítőemeltyű, 10 (21) karmával a (22) závárzat megfelelő kiképzésű (23) orrába kapaszkodva, a závárzatot nyitott helyzetben rögzíti. A (24) ravaszt a (25) csapon, ugyancsak a markolatban ágyazzuk; a ravasz a (26) csapon 15 ágyazott (27) elsütőkilincset hordja, mely a, (28) rugó hatása alatt a (29) ütközőfelülethez fekszik. A (27) elsütőkilincs egyes tüzelésnél a (30) foggal, sorozatos tüzelésnél pedig, az első lövés után, a (19) 20 rögzítőemeltyű (31) felületével működik együtt. A (32) tüzelésváltót forgathatóan ágyazzuk az (1) markolatban, a (33) csapon és három (34) záróhoronnyal, valamint a (35, 25 38) lépcsőkkel képezzük ki. A tüzelésváltónak az (1) markolatból kiálló recés (37) feje (1. ábra) a tüzelésváltó beállítására való. A (39) csapon forgathatóan ágyazott (3S) zárókilincs (40) foga (2. ábra), a (41) 30 rugó nyomása alatt, a (32) tüzelésváltó helyzete szerint, a három (34) horony valamelyikével kapcsolódik. A (41) rugót a (42) csap vezeti, mely egyik végén a zárókilincs furatában nyugszik, másik 35 végén pedig a (41) rugó nyomása alatt a (24) ravaszhoz támaszkodik, úgy hogy ezt mindig előre nyomja. Végül a (24) ravnszon két (43, 44) fog van. A 2. ábra szerinti helyzetben a (22) lá-40 várzat nyitva van és azt a (19) rögzítőemeltyű rögzíti. Elsütés azonban nem lehetséges, mert a (24) ravasz a (43) fogával a (32) tüzelésváltó (35) lépcsőfokához fekszik és ennélfogva zárolva, a gépfegyver • 45 pedig biztosítva van. Ha a (37) fejet (1. ábra) ujjunkkal meg•nyomva a (32) tüzelésváltót a (46) nyíl irányában addig forgatjuk el, míg az az 5. ábra szerinti helyzetbe nem került, 50 melyben a (38) zárókilincs a középső (34) horonyba nyúlik, akkor a (24) ravasz felszabadul és a (45) nyíl irányában elhúzva (2. ábra) mindaddig elforgatható, míg (43, 44) fogai a (32) tüzelésváltó (35, 36) lépcső-55 fokaival kapcsolódásba nem jönnek (5. ábra). Ezáltal a (27) elsütőkilincs a (19) rögzítőemeltyűt (30) fogánál megemeli, mire a felszabaduló (22) závárzatot egy zárórugó a (47) nyíl irányában ismert módon zárja. 60 A (27) elsütőkilincs (2. ábra) kisebb szöggel fordul el, mint a (19) rögzítőemeltyű (30) foga és utóbbiról lecsúszik, miután a závárzat felszabadult, úgy hogy a (18) rugó a rögzítőemeltyűt visszaviszi 65 abba a belyeztbe, melybe az a závárzatot rögzítette. Egyidejűleg a (24) ravasz a (32) tüzelésváltóhoz ütközött, minek folytáxi nem mozdítható tovább. Amikor a (22) závárzat a tüzelés után nyílik, azt a (19) rög- 70 zítőemeltyű nyitott helyzetben rögzíti. A (24) ravaszt, ennek eleresztésekor, a (41) rugó nyomása a (45) nyíl irányával szemben a 2. ábra szerinti helyzetbe viszi vigasza. Eközben a (27) elsütőkilincs a (19) 75 rögzítőemeltyű (30) fogán átsiklik, majd a (28) rugó a (27) elsütőkilincset, a liátraraozgás végén, a (30) fog alá nyomja, úgy hogy a legközelebbi elsütésnél az ismertetett módon ismét egy lövést lehet leadni. 80 Ha a (32) tüzelésváltót (37) fejénél fogva továbbforgatjuk a (46) nyíl irányában (1. ábra), akkor a (24) ravaszt még tovább húzhatjuk a (45) nyíl irányában (2. ábra), míg annak (44) foga a tüzelésváltó (36) 85 lépcsőfokához nem ütközik (6. ábra); ekkor a (19) rögzítőemeltyűt a (31) felülethez ütköző (27) elsütőkilincs tartósan kikapcsolva tarthatja a (22) závárzatból. Ez alatt az idő alatt a gépfegyver megszakí- 90 tás nélkül lő, mert a závárzatot nyitott helyzetében semmi sem tartja meg. A (24) ravaszt, ennek eleresztésekor, a (19) rögzítőemeltyű a már ismertetett módon ismét rögzíti, amikor is a gépfegyver tü- 95 zelése megszűnik. Ha a (32) tüzelésváltó 6. ábra szerinti állásában a (24) ravaszt csak félig húzzuk ras?. ÚÍÍV hogy a (44, 36) részek még nem kapcsolódnak, vagyis a ravasz az 5. ábra 100 szerinti helyzetbe kerül, akkor ebben a beállításban is adhatunk egyes lövéseket. Szerkezeti és működési határaik közt a találmány jellemzői is szabadon változtathatók, anélkül, hogy ezáltal maga a talál- 105 rr.ány is megváltoznék. Igv pl. a (2, 3) hornyokat (3. ábra) a fegyver (6) tokjában, a (4, 5) léceket pedig az (1) markolaton is kiképezhetjük stb. Szabadalmi igények: 110 1. Levehető gépfegyvermarkolat, melyre jellemző, hogy a markolat, mely az elsütő, a biztosító és az egyes vagy sorozatos tüzelésre beállító szerkezetet tartalmazza, hornyokból és lécekből álló 115 vezeték révén áll a gépfegyver tokjá-