107801. lajstromszámú szabadalom • Villamos izzólámpa gépjárművek fényszórói számára

Megjelent 1933. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 10T801. SZÁM. — XXa/3. OSZTÁLY. ^ŐO Villamos izzólámpa gépjárművek fényszórói számára. Albers Willy mérnök Breslau. Pófcszabadalom a 105961. számu törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1930. évi december hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi november hó 3-ika. A törzsszabadalom szerinti mindkét izzólámpa a sugárvetőt a gyújtópontban fekvő fősz ál révén fénnyel egészen kitölti. A mellékszálból származó tompított 5 fény pl. homályos üveg, tejüveg vagy az üvegbura vagy egyes részei másféle, előnyösen sárga színezése révén van tompítva. Anélkül, bogy a fő- és mellékszál mindkét fényfajtájának keverékét elő-10 idéznők, a törzsszabadaTom szerinti első lámpaalaknál sikerül egy széles szakaszt a sugárvető külső szélén sárga fénnyel kitölteni és a második lámpaalaknál egy további szakaszt a sugárvető belseje felé. 15 Ezáltal a tompított lámpának már nagyobb fényhatását érjük el. Azonban éjszakai meneteknél gyakran kívánatos a tompított fényt megközelítőleg ugyanolyan sugárelosztással és 20 iránnyal, tehát a lehető legnagyobb erővel kiküldeni, amint különben a fehér fényszórófényt, oly célból, hogy távolabbi tárgyakat tompított fénynél is jobban fel lehessen ismerni. Máá szóval a 25 vezetőt tompított fényre való átkapcsolásnál nem szabad, mint eddig, a tájékozódástól sötét utakon hirtelen megfosztani, ami oly hátrány, amely már súlyos baleseteket okozott. 80 Oly célból, hogy ennek elérésére a mellékszált hasonlóan működtessük, mint a gyújtópontban fekvő főszált, az előbbit a találmány szerint nagyon közel visszük a gyújtóponthoz, tehát a főszálhoz és pe-35 dig a két szál között egy ellenző, illetve egy tányérernyő megtartása mellett. Ezeknek mindenköri bekapcsolásuknál az egész sugárvetőt ki kell tölteni. Mindazonáltal annak megakadályozása végett, hogy a fő- vagy mellékszál sugarai az 40 üvegbura különbözőképpen tompított vagy színezett szakaszain keresztül esetleg egyidejűleg világíthassanak, az üvegburának a törzsszabadalom szerinti gömbalakja a két szakasz határán, a két vilá- 45 gítótest között lévő tányérernyő felé nagy mértékben szűkítve van. Az üvegburának ezáltal hasonló alakban ismert, két összefüggő kamrából álló kivitele lesz. Egy ilyen kettős üvegburát azonban a le- 50 írt értelemben, illetve a törzsszabadalom szerinti világítórendszerrel való összefüggésben eddig még nem alkalmaztak. A mellékszállal ennél az új kettőskamrájú izzólámpánál a találmány szerint a 55 kiküldött fénysugarak igen előnyös távol- és oldalhatását úgy érjük el, hogy az a főszálhoz való fentebb említett közelségén kívül a tányérernyőre merőleges állásban van elrendezve. QQ Oly célból, hegy kétféle fénynek a sugárvetőre egyidejű jutását megakadályozzuk, az üvegbura szűkítésén kívül a tányérernyőt a találmány szerint egy külső szegéllyel látjuk el, amely a fő- és 65 mellékszálból eredő sugarakat a hozzátartozó tiszta, homályos vagy színezett üvegszakaszon belül tartja. Azt is javasolták ugyan már, hogy mechanikai készülékek segélyével különbö- 70 zően színezett vagy homályosított izzólámpákat váltakozva vigyenek a sugárvető gyújtópontjába oly célból, hogy tompításnál is a ! mellékszállal erős távoli -fényt • érjenek el. Az ideális cél azonban 75 az marad, hogy egy, a iényszórószekrényben elrendezett ,helytálló izzólámpával, mint a találmány esetében, erős távoli