107800. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus szabályozókészülék

— 3 — mint az 1. ábrán látható — a rendszerhez hozzácsatoljuk, úgy, hogy a fent zártnak feltételezett (34) fojtókészüléken keresztül áramlás mehet végbe. 5 Az egyensúlyi állapot zavaránál ekkor a szabályozófolyamat az első pillanatban hasonlóan játszódik le, mint azt fentebb a merev visszavitelnél leírtuk. A fordulatszám hirtelen növekedésénél a (8) ve-10 zérlőtolattyú a szervomotortól való elfolyást, a (9) vezérlőtolattyú pedig a visszavivődugattyúhoz való hozzáfolyást teszi szabaddá úgy, hogy elsősorban erőteljes visszavitel megy végbe. 15 Csak lassankint jön hatásra a nyomáskiegyenlítődés a (34) fojtókészülék révén, és a vissziavivőnyomás növekedése folytán vezérlőfolyadék folyik el a (34) fojtókészüléken és a (25) túlfolyószelepen ke-20 resztül. Az egyensúlyi állapot ismét helyre van állítva, ha a visszavivőnyomás a (23) térben megint egyenlő a (25) túlfolyószelep által a (23) térben állandóan tartott nyomással. 25 A szabályozott állapotnak (tehát a felvett foganatosítási példában a turbina fordulatszámának) a szabályozófolyamat végén pontosan, ugyanazon értéke van, mint az egyensúlyi állapot zavarának 30 fellépése előtt, minthogy a nyomás a (19) visszavivődugattyú fölött ismét ugyanaz. Ezek a jellemzői az úgynevezett engedékeny vagy izodrom, illetve izobár visszavitelnek, amelynek a találmány különö-35 sen egyszerű, tisztán hidraulikus elven nyugvó foganatosítási alakja. A találmány szerinti visszavivőmozgás tehát közvetlenül az egyensúlyzavar fellépése után hasonlóképen hat, mint egy 40 bizonyos egyenlőtlenségi fokkal bíró merev vissza/vitel, miáltal a szabályozófolyamat stabilitását érjük el. A szabályozó folyamat további folyamata alatt az egyenlőtlenségi fok a (34) fojtóhelyen át 45 való nyomáskiegyenlítődés folytán eltűnik és a szabályozott állapot a szabályozófolyamat bevégződ ése után megint ugyanazt az értéket veszi fel. A legkedvezőbb szabályozási viszonyo-50 kat, — amint azt számítással igazolni lehet — akkor érjük el, ha a (34) fojtókékészüléket és a (9) visszavivőtolattyút úgy méretezzük, hogy a (19^ visszavivődugattyúnak a (20) rugó hatása alatt való 55 ..utánengedése" kb. 9-szer lassabban történik, mint a (9) visszavivőtolattyú nyitása révén keletkezett primer mozgás. A (22) fojtókészülék lehetővé teszi azt, hogy a szabályozót a legkülönbözőbb üzemviszonyokhoz egyszerű módon hozzá- 60 igazítsuk és — amint az alábbiakból kitűnik — a találmány fontos részét képezi. Egy szabályozó tulajdonságai annál jobbak ,minél kisebb a szabályozott állapotnak az egyensúly z,avara által élőidé- 65 zett eltérése és minél nagyobb a szabályozófolyamat stabilitása. A stabilitás ideális esete az úgynevezett aperiodikus szabályozás, mimellett a szabályozott állapot zavar után mindig és ingadozások 70 nélkül a kívánt értékre megy vissza. Ismeretes, hogy a fentebbi követelményeknek annál nehezebben lehet eleget tenni, minél kisebb a szabályozott rendszer (pl. sebességszabályozásnál a szabá- 75 lyozott gép lendítő tömegének vagy nyomásszabályozásnál a cső felhalmozó képességének) megindulási ideje és minél nagyobb a szabályozó záróideje. Az ismert szabályozóelmélet kibővítése 80 révén azt találtam, hogy a szabályozott állapottól való minimális eltérés lehetséges, ha a szabályozó úgy van szerkesztve, hogy a szabályozott állapotnak lehetőleg kis változtatásával a szervomotor vezérlő- 85 tolattyújának teljes megnyitását eszközöljük. Ezt az 1. ábra szerinti foganatosítási példában azzal érhetjük el, hogy a (20) rugót aránylag gyengén készítjük úgy, hogy a sebességszabályozó a fordu- 90 latszám kis eltérésénél a (8) tolattyú nagy elmozdulását idézi elő. Stabil szabályozófolyamatnak az elérése céljából a (8) tolattyú nagy löketét ekkor erőteljes visszavivéssel kell ki- 95 egyenlíteni, amit a (19) visszavivődugatytyúnak és a (9) visszavivőtolattyúnak megfelelő méretezésével érhetünk el. A visszavivés fokát a szervomotorlöket ama részével fejezhetjük ki, amelyet a 100 szervomotor akkor tesz meg, mialatt a (19) visszavivődugattyú a (8) szervomotortolattyút a legszélső állásából a középállásába visszavitte. Bebizonyítható továbbá, hogy a leg- 105 jobb szabályozófolyamatot a visszavivésnek cp.ak egészen meghatározott fokánál lehet elérni, amely minden szabályozó számára különböző és a rendszer megindulási idejétől függ. A visszavivésnek an- 110 nál erőteljesebbnek kell lennie, mennél kisebb a megindulási idő. A visszavivés fokát pl. a (9) visszavivőtolattyú vezérlőélének változtatásával állíthatnék be. Ez azonban a (34) fojtóhely 115 megfelelő megváltoztatását is megkövetelné, minthogy a (34) fojtókészüléknek és a (9) visszavivőtolattyúnak egymáshoz