107797. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen vezérlés robbanó motorok, valamint kompresszorok, szivattyúk és egyéb vezérelt szelepű gépekhez

Megjelent 1933. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107797. SZÁM. — Vd/3. OSZTÁLY. Közvetlen vezérlés robbanó motorok, valamint kompresszorok, szivattyúk és egyéb vezérelt szelepü gépekhez. Somogyi László gépkocsivezető Pécs. A bejelentés napja 1932. évi március hó 29-ike. A találmány oly robbanómotor szelepvezérlésére vonatkozik, amelynél a vezértengely közvetlenül a vezérlőtárcsával a szelepet vezérli minden nagyobb 5 méretű közvetítő alkatrész vagy emelőkar nélkül. Működésének ismertetésére a csatolt rajzon a találmány tárgyának egy példaképpeni kiviteli és egy példaképpen! váz-10 latos alakja, illetve rajza van feltüntetve és természetes, hogy azon a mindenkori követelményeknek megfelelően különböző módosítások és változtatások eszközölhetők anélkül, hogy a találmány lényegétől 15 eltérnénk. Az 1. ábra a robbanómotor hengermetszetét tünteti fel, a fejjel, szelepekkel és vezérlőszerkezettel. A 2. ábra a másik foganatosítási alak 20 vázlata. A 3. ábra a vezérlés részei szétszedve távlati képben. A vezérlés a fej felett alkalmazott bronz csapágyban futó és a főtengelyről 25 hajtott vezérlőtengelyről történik. Az (a) tengellyel egy darabot képező (b) vezérlőtárcsa forgása közben a belemart (c) vájat a (d) szelepmozgató hüvelyt a nyíllal jelzett irányba elmoz-30 gatja. A mozgás megkezdése után az, (e) szelepet az (f) szeleprugó addig tartja a helyén, míg az (e) szelepszáron lévő (g) vállat a (d) szelepmozgató hüvely el nem éri. Amint ezt elérte, felemeli az (e) sze-35 lepet az üléséről s ezzel a szelep nyitása megtörtént. A (b) vezérlőtárcsa —tovább forgatva — a beléjemart (c) vájat által megkezdi az (e) szelep zárását, tehát a szelep megindul visszafelé. Amint a (h) iszeleptányér elérte a (k) szelepülést, a (d) 40 szelepmozgató hüvely még egy kissé (a szelepháza,gnák megfelelő távolságra) visszahúzódik. Az (e) szelepet most már a (d) szelepmozgató hüvely mögött lévő (í) szelep- 45 rugó szorítja az ülésre és ezzel tökéletes zárást létesít. A szelep működési periódusa ezzel végetért. A 2. ábrán feltüntetett megoldás elvileg ugyanaz, mint az első, azzal a különb- 50 séggel, hogy a (b) vezérlőtárcsa nem körben forog, hanem lengő mozgást végez, amelyet a vezérlőten.gelyről hajtórúddal vagy emelővel lehet mozgatni. A (c) vájat megfelelő kiképzésével biztosítjuk a 55 szelepek pontos nyitását és zárását. A szelepeknek nincs kemény visszahúzó rugójuk, tehát megtakaríthatjuk a szeleprugó összenyomására fordított elég tekintélyes erőt. A szelepmozgató meclia- go nizmus igénybevétele jóval kisebb, mint a rugós szelepeknél. A szelepek nem csapódnak oly erősen a szelepülésre, mint a rugós szelepek, ezáltal elmarad a csapkodó hang és a 65 szeleptányér leszakadásának a veszélye a minimumra csökken. A szelep lágy zárása a szelep, valamint a szelepülés kiverődését nagy mértékben csökkenti, miáltal azok élettartama tete- 70 mesén meghosszabbodik. A vezérlőtárcsa közvetlenül a szelepmozgató hüvelyre hat, mindenféle közvetítő mechanizmus kiküszöbölésével. A szelepmozgató hüvely egy kis rugó- 75 val van ellátva, mely a szelepnek a pon-